Orbán egyetemi tanévnyitóját Adolf Hitler sem fogalmazhatta volna szebben

Miért tekinthető Orbán beszéde a Mathias Corvinus Collegium tanévnyitó ünnepségén korunk hitleri retorikájának? Ha egy mondatban kell válaszolni, akkor azért, mert semmi másról nem szól, mint arról, hogy az egyén, a szabadnak született ember személyiségét, cselekedeteit, egész életét nem saját vágyai beteljesülésének szándéka kell vezérelje, hanem alá kell vetnie magát, életét, törekvéseit egy közösség, mégpedig nem túl nagy közösség, mert nem Európa, nem a világ, nem az emberiség, hanem egy nemzet, egy ország, egy Führer érdekeinek.

Ezt az alávetettséget Orbán küldetéstudatnak hívja, és szerinte ez a küldetéstudat az, ami megkülönbözteti a nyugat-európai individualista nézőpontot, amit Orbán szerint a nyílt társadalom eszméje testesít meg, a közép-európai eszmerendszertől, amely (természetesen csak Orbán fejében létezik) azért más, mert az emberi cselekvést egy küldetés teljesítésének tekinti, amely küldetés a magyarok számára – szerinte – a Kárpát medence védelme.

Adolf Hitler ugyanezt a beszédet mondta el nem egyszer, de százszor, hogy a német népnek küldetése van, meg kell védeni a nemzeti értékeket, amelyek más nemzetek, régiók, kontinensek és más bőrszínűek, más vallásúak kultúrája fölött áll, mégpedig pont amiatt a küldetéstudat miatt, amely ezt mondatja a mindenkori náci vezetőkkel.

Orbán szerint a magyar ember, aki nála egy személyben maga a közép-európai ember is, még ma is küldetéstudattal él, az utcaseprőtől az egyetemi professzorig, és nap mint nap azzal kel, hogy meg kell védenie a Kárpát-medencét, mindenkitől, főleg a nyugat nihilizmusától, annak nyílt társadalmától, most éppen a muzulmán vallás befolyásától, amely immár Spanyolországtól északra is kiépítette hídfőállásait, és a napi politikában migrációs válság formájában jelenik meg.

A közép-európai magyarok azért felsőbbrendűek, mint a nyugat-európai emberek, mert nem vesztették el a hitüket abban, hogy küldetésük van, hogy egy nyelvi, nemzeti vagy regionális közösség érdekében fel kell lépniük egy másik ilyen közösség ellen, ami – és ez sokat elárul Orbán agytekervényeinek beteges működéséről – Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, semmiképpen nem Oroszország vagy Kína, hiszen ezek az új, feltörekvő birodalmak sikeresebb államformát és gazdaságot üzemeltettek, amit a magyar kormányfő statisztikai adatokkal is igazolni próbált.

Nem annyira arról van tehát szó, bár a rétor azt sugallja, hogy a keresztény kultúra és a rá épülő társadalmi modell lenne felsőbbrendű minden másnál, hanem valójában azt, hogy a diktatórikus, központi irányítás alatt működő, az orbáni illiberális demokráciájára hajazó keleti modell követendő példa a jövőben a magát kiélt és küldetéstudattal nem rendelkező, a saját kiválóságában és felsőbbrendűségében hinni már képtelen nyugattal szemben. Ha nem az akármilyen ideológiai alapon álló diktatúra fölényét akarná igazolni a polgári demokráciák fölött, akkor nem hivatkozna a kereszténységet üldöző Kínára, valamint a lelkiismereti szabadságot és minden egyéb – Orbán szerint – a kereszténységtől eredő emberi szabadságot szintén keményen korlátozó Oroszországra.

Az orbáni világkép tehát két pilléren nyugszik. Az első a nyugat progressziójának tagadása, az az állítás, hogy a sikeres társadalmak keleten vannak, diktatórikusak ugyan, de e diktatórikus formát gazdasági eredményeik legitimálják, ezek elhúznak a hezitáló és önmagát emésztő nyugat mellett, amely erkölcsi dilemmákkal küzd, és saját történelmének átértékelésével van elfoglalva. Gazdag, de gyenge.

A második pillér lényege, hogy semmi szükség nincs nagyobb, nemzetállamok fölötti szervezetekre, szövetségekre, amelyeknek ma az egész bolygót veszélyeztető globális kihívások megjelenésével szezonja van, annak a felismerésnek az alapján, hogy a globális problémákat csak a bolygó valamennyi lakója közösen tudja megoldani.

Orbán szerint a közös problémamegoldás helyett a nemzetállamok, az egyes közösségek nyelvi és kulturális elhatárolódásán alapuló szuverén megoldásoké a jövő, amit Orbán a való életben is folyamatosan igazolni próbál, amikor minden országhatárokon túlmutató, nemzetközi összefogást mint teljes kudarcot állít a magyar lakosság elé, mert a nemzetállam, értsd: Magyarország, értsd még tisztábban: Orbán Viktor minden problémát sokkal jobban képes megoldani.

E két vonulatot egy alapgondolat köti össze, amit természetesen a rétor elhallgat: adjátok nekem a teljes hatalmat, bízzátok rám magatokat, én minden problémátokat és gondotokat megoldom, minden nyugati és egyéb ideológia mellőzésével, kizárólag azon az alapon, hogy a problémákat a magyar vagy közép-európai ember látja a legvilágosabban és tudja megoldani is a legsikeresebben, mert van küldetéstudata, központilag jól megszervezett, egy vezér által irányított, így hatékony társadalma, amelyben én, Orbán Viktor, vagy Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, Recep Tayyip Erdoğan, Jarosław Kaczyński és társaik megmondják, mi a jó az egyénnek, a nemzetnek, a birodalomnak.

A Mathias Corvinus Collegium hallgatói előtt Orbán Viktor a nyugat-európai és az Amerikai Egyesült Államokbeli polgári demokráciát temette, míg az orosz, a kínai és a hozzájuk hasonló diktatórikus rendszereket éltette. Mert ezekben az országokban tényleg még az utcaseprő is küldetéstudatos lesz, mert vagy a KGB magyarázza el Oroszországban, hogy mi a legjobb neki, vagy a Kínai Kommunista párt kamerarendszerével működtett pontrendszer győzi meg a kínai polgárt, hogy a legjobb a nemzet, a birodalom és az egyén szempontjából is az engedelmesség, és a gondolkodás ráhagyása a kedves, de szigorúan igazságos, széles látókörű nemzetvezetőkre.

Vagyis kereszténység, retrográd, küldetéstudat nélküli nyugat, nem létező közép-európai embertípus (velem egykorúak emlékeznek még a szocialista embertípus keresésére, de még a csontvázára sem akadt senki), amely a kereszténységből nőtt ki. A lényeg: ide a hatalmat! Majd én és a hozzám hasonlók kivezetik a világot, beleértve Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat is, a nihilista, saját történelmét felülvizsgáló, gender és egyéb téveszméktől megvezetett, rasszizmus ellen provokatívan letérdelő, lejárt és vesztésre álló világrendből!

Orbán szerint van magyar kultúra, amely a sztyeppéken született, és a magyar ember küldetéstudatával máig él, vagyis nincs európai kultúra, amelynek a magyar kultúra a része, akármekkora része is, mert az összeurópai kultúra is a magyar kultúra elválaszthatatlan részét képezi. A görög mitológiától a római jogrenden keresztül, a német és angolszász zenei, irodalmi és gazdasági kultúrán át, amelyet voltunk képesek adoptálni és gazdagítani is.

Hogy tudósaink és legnagyobb művészeink, akikre méltán vagyunk büszkék, annyira tudtak magyarok és egyszerre európaiak, de a világ tudományát és az egyetemes kultúrát gazdagítani tudók lenni, hogy gyakran országunk határain kívül kellett kerülniük, hogy kiderüljön róluk, világpolgárokként mennyire magyarok – nos, ezt Orbán Viktort nem értheti, és nem is akarja megérteni. Mert a horizont, amelyen gondolatilag mozog, nem sokkal szélesebb a felcsúti határnál, már a székesfővárosban is rosszul érzi magát, a magyarok által nem lakott vidékeken pedig már csak ellenséget, legfeljebb esetleges szövetségest, de kizárólag idegeneket lát.

Amennyiben a magyar emberek ezeréves küldetése a Kárpát-medence védelme lett volna, sőt ma is az volna, akkor nem volna Magyarország és nem volnának magyarok sem a földön. A Kárpát-medencét többször nem sikerült megvédenünk, mint ahányszor sikerült, de mégis azért nem tűntünk el a történelem süllyesztőjében, mert volt erőnk másokkal összefogni, másokat az országunkba beengedni, elfogadni, mert megvolt az a képességünk, hogy az európai kultúrát magunkévá tegyük, hogy a világ szellemi vívmányait gazdagítani tudjuk, hogy nemcsak elvettünk belőle, de adtunk is az emberiség közös szellemi vagyonának. Úgy is mint magyarok, és úgy is mint az emberiséghez tartozó egyének.

A magyar ember küldetése egy cseppet sem más, mint minden, ezen a bolygón élő ember küldetése, amennyiben arról maga és nem Orbán Viktor, Adolf Hitler, Vlagyimir Putyin és társaik döntenek. Az tudniillik, hogy békében, szeretetben és jólétben éljen. Mindez – mondjon is erről Adolf, Viktor és Vlagyimir akármit – kizárólag akkor lehetséges, ha egyszer s mindenkorra megszabadulunk a Hitlerektől, Putyinoktól, az Orbánoktól és kínai hasonmásaiktól. Ha leszámolunk a nemzeti köntösbe öltözött, nacionalista lózungokkal operáló messiásokkal, akik Jézustól kezdve mindenkit és minden igazán emberi értéket meghazudtolva kizárólag egyéni, hatalmi és anyagi érdekeiket igyekeznek mások kárára, másokat félrevezetve és egymás ellen uszítva megvalósítani.

Csak remélni tudom, hogy Orbán fiatal hallgatói az ország vezető egyetemén sem a koronavírussal, sem Orbán beteges képzeteivel és hazug ideológiájával nem fertőződtek meg, vagy ha mégis, akkor a fertőzés könnyű lefolyású lesz, maradandó következmények nélkül. Bízzunk abban, hogy van már a fiatal nemzedéknek is elég erős intellektuális immunrendszere, amely kellő védelmet nyújt az orbáni eszmei fertőzésssel szemben is, mert a rasszista, a szélsőjobboldali, antiszemita és neonáci nézetek ellen még nincs százszázalékosan hatékony vakcinánk, sem nemzeti, sem nemzetközileg kifejlesztett.

Zsebesi Zsolt