Az ellenzék a parlamentbe vagy inkább a váci búcsúba menjen? – nyílt levél Horn Gábornak

Kedves Gábor!

Horn Gábor interjú

Mint vezető magyar értelmiséginek felhívnám a figyelmedet arra, hogy a 2022-es parlamenti választások tétje nem az volt, hogy bemennek-e a mandátumot szerzett ellenzékiek a parlamentbe, vagy inkább kívül maradnak, hanem Orbán és rendszerének leváltása.

Mivel ez nem sikerült, helyette Orbánnak lett kétharmada. A beülni vagy nem beülni kérdésre az egyetlen helyes válasz a nem beülni.

Néhányan előre szóltunk, hogy demokratikus úton, parlamenti választásokkal az orbáni diktatúrát leváltani nem lehet, de te, kedves Gábor és még sok vezető magyar értelmiségi, odaálltatok a pártok mellé, és azt közvetítettétek a politikához nem értő választói tömegeknek, hogy de igen, lehet.

Ezzel becsaptátok a választókat, alaptalan reményeket ébresztettetek és elfecséreltétek több millió jóhiszemű ember energiáját, visszaéltetek a bizalmukkal. A pártokat nem sorolnám ide, mert ők őszinték voltak, mára látványosan kiderült róluk, hogy csak a parlamenti helyekért hajtottak, a másfél milliós fizetésért, a képviselőséggel járó privilégiumokért, a százmilliós párttámogatásért, egyszóval a saját egyéni érdekeik megvalósításáért.

Ti azonban, kívülállók, meggyőződésből voltatok idióták, és meggyőződésből csináltatok hülyét magatokból és az ellenzéki választókból, és te most ezt folytatod, amikor arról beszélsz, hogy pont a választók bizalma miatt (amit eljátszottatok) be kell ülni a megválasztott ellenzékieknek a parlamentbe.

Hát azt gondolom, hogy az erről folyó vitának nagyjából annyi értelme van, mintha arról szólna, hogy az ellenzéki politikusoknak el kell-e menniük a váci búcsúba, kell-e ott tükörszívet lőni hurkapálcikáról, megbabrált légpuskával. Mert ha a parlament helyett a váci búcsúban verné az idejét az ellenzéki tábor, akkor pont ugyanolyan hasznos lenne, mint ha beül az országgyűlésbe.

Pontosabban: hasznosabb lenne, mert legalább nem keltené azt a látszatot, hogy Magyarországon parlamenti demokrácia van, választások voltak, ahol az ellenzék veszített, és képviselői majd a parlamentben képviselik a választóik akaratát.

Magyarországon nincs parlamenti demokrácia, az országgyűlés működése kidobott pénz, értelme csak annyi, hogy legitimálja Orbán Viktor egy személyben hozott döntéseit, tehát kizárólag Orbán Viktor érdekeit szolgálja, senki más érdekeinek képviseletére, a kormány ellenőrzésére totálisan alkalmatlan, vagyis a szeméten a helye. Ha nem állna műemléki védelem alatt, le kellene bontani azonnal.

Azzal kapcsolatban, kedves Gábor, hogy a bukásban részt vevő pártok elnökeinek egy ekkora zakó után le kellene mondaniuk – szerinted –, de persze be kellene ülniük a parlamentbe, hiszen megválasztották őket – szerinted –, az a véleményem, hogy valóban le kellene mondaniuk, de nem a vereség, hanem az indulás miatt.

Neked viszont, kedves Gábor! A választások előtt képviselt és totális zakóhoz vezető álláspontod miatt nem lemondanod kellene, mert nincs miről, hanem el kellene hallgatnod. Legalább egy jó időre. Minimum addig, amíg elfelejtjük, amiket a választások előtt az esélyekről és a helyes stratégiáról voltál kedves a nagyközönség elé tárni.

Magyarország azonban – ahogyan ti is mondani szoktátok – következmények nélküli ország. Miért pont a magyar liberális-baloldali és egyéb polgári ellenzéki oldal lenne másmilyen? Lehet három év múlva újra próbálkozni és biztos előrejelzéseket adni választási műsorokban az ellenzék esélyeiről, okos tanácsokkal ellátni jelöltjeiket.

Pont mint a viccbeli rabbi, aki számos, a libák pusztulását meggátoló, de eredménytelen tanácsa után sajnálattal veszi tudomásul, hogy a hittársa minden libája megdöglött, pedig lett volna még számára vagy féltucat jó tanácsa arra, hogyan lehet ezt elkerülni.

Még csak annyi: a csúfos vereséget szenvedő ellenzékiektől – szerinted – még annyi sem tellett, hogy a választás éjszakáján egy színpadra álljanak a vereség nagyságáért sokat tett Márki-Zay mögé. Mert ugye ha ott álltak volna, az egészen más lett volna. Pedig egészen más és sokkal jobb az lett volna, ha már a választási kampány elején kihátrálnak Márki-Zay mögül. A legjobb, ha el sem indulnak.

Mi lett volna, ha el sem indul az ellenzék a választás körülményei, a közmédia állapota és a sajtószabadság hiánya miatt? Akkor is pont olyan parlamentje lenne Orbánnak, amelyben azt csinál, amit akar, csak azt nem mondhatná róla, hogy az egy demokratikus választás eredménye. Nem hazudhatná, hogy Magyarországon parlamenti demokrácia van, hogy ő képviseli a legitim többség véleményét.

Kedves Gábor! Reméljük, be fogsz lépni Márki-Zay Péter alakuló pártjába. A 2026-os választások éjszakáján büszkén fogsz ott állni Márki-Zay mögött, tisztességgel és egyenes derékkal viselve a soros választási kudarcot, megmutatva, hogy milyen egy igazi magyar értelmiségi. x

Zsebesi Zsolt

Hitler, Putyin és Orbán is a többség támogatásával lett országa sírásója

Ukrajna 2022

Minden év július 20-án rendezik a német hadsereg, a Bundeswehr katonáinak ünnepélyes eskütételét. Az Adolf Hitler elleni, 1944-es merénylet évfordulóján, amely a hitlerizmus elleni német ellenállás napja is egyben. Egyelőre ilyen ünnepnap sem Oroszországban, sem Magyarországon nincs, pedig Oroszország és Magyarország újjászületésének napja lenne, ha megfosztanák hatalmától Vlagyimir Putyint és magyarországi kebelbarátját, stratégiai partnerét, Orbán Viktort. (Nem beszélve az ukrán népről, Európáról, de szinte az egész világról.)

“Hitler, Putyin és Orbán is a többség támogatásával lett országa sírásója” A teljes bejegyzés megtekintése

Az ellenzék megint átvágta a jobb Magyarországban reménykedőket

Ismét Orbán Viktor lesz Magyarország kormányfője. Sötét lépett, és mattot adott világosnak. Bár a táblán már a nyitó lépésnél feleannyi világos bábú volt, mint sötét, a tisztek csak úgy léphettek, mint a gyalogok, a fehér lónak tiltották a lóugrást, miközben sötétnek minden megengedett volt.

“Az ellenzék megint átvágta a jobb Magyarországban reménykedőket” A teljes bejegyzés megtekintése

Országgyűlési választások – a magyar szellemi és erkölcsi roncsderbi

Vasárnap választ az ország. A szavazás napjához mindkét oldal erősen amortizált állapotban érkezik. A voksolás protest-szavazás lesz. Egyik oldalon a világ, a másikon a Fidesz-világ ellen. A jelentős anyagi fölénye miatt várhatóan a narancs színű szorítósarokban Orbán Viktor kezét emelik majd a magasba április 3-án is. A vesztes azonban nem az ellenzék, hanem Magyarország lesz.

“Országgyűlési választások – a magyar szellemi és erkölcsi roncsderbi” A teljes bejegyzés megtekintése

Az orosz beteg

AppleMark

Egy beteg világban miért pont Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin lenne egészséges, tisztességes és humánus, tiszta kezű és őszinte szavú? Ki mondta, hogy az orosz-ukrán az első háború 1945 óta Európában, és hogy ez lenne a legveszélyesebb? Ki meri állítani, hogy az utolsó? Még néhány hónap és vége lesz. Putyinnak. Oroszország a padlóra kerül, és rá fognak számolni, de fel fog állni.

“Az orosz beteg” A teljes bejegyzés megtekintése

Lesz-e a nyugatnak új Churchillje?

“Csak vért, verítéket és könnyeket” ígért 1940. május 13-án Winston Churchill a briteknek, amikor felvette a kesztyűt a német fasizmussal szemben. Van-e, lesz-e a belátható jövőben Európának, a világnak olyan vezetője, aki nyíltan és őszintén meg meri mondani a népének, hogy nem egyszerűen hajszál van a levesben, hanem “vérre, verítékre és könnyekre” lesz szükség ahhoz, hogy megállítsuk a 21. század új Adolf Hitlerét, nevezetesen Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint.

“Lesz-e a nyugatnak új Churchillje?” A teljes bejegyzés megtekintése

Magyarország nem a keleté, nem a nyugaté, hanem Orbáné

Most, hogy igazán éles és elég egyértelmű helyzetben kellene állást foglalni, hogy hová tartozónak csinálta meg Orbán Viktor Magyarországot, most, hogy választani kellene Putyin és a világ maradék része között, most, hogy a kérdés úgy vetődik fel, hogy a keleti autokratákkal, diktatúrákkal vagy a nyugati polgári demokráciákkal tovább, Orbán úgy döntött, hogy az országot nem adja senkinek, megtartja magának.

“Magyarország nem a keleté, nem a nyugaté, hanem Orbáné” A teljes bejegyzés megtekintése

Putyinból mi csináltunk háborús tömeggyilkost

Még az egykori Szovjetunió idején lerakott, az impotens nyugati nagyhatalmak gazdasági érdekeik miatt, a szép lelkű európai értelmiség által inkubátorban nevelt petéből kelt ki, majd alig néhány évtized után bebábozódott a szürke kis KGB-ügynök, hogy vadászgép szárnyán szállva az égen, és lánctalpakon mászva hernyóként a porban összerondítsa és szétrágja, amit a civilizált világ évszázadok véres harcaiban vívott ki, a polgári demokráciát, ami enyhén szólva nem tökéletes, mert sem szaporítani nem igazán alkalmas, sem magát megvédeni nem képes.

“Putyinból mi csináltunk háborús tömeggyilkost” A teljes bejegyzés megtekintése