Lehet-e Magyarországon hatékonyan a liberális demokráciáért, a jogállamiságért, az európai normákért harcolni a Magyar Kétfarkú Kutya Párt részvétele nélkül? Ez a kérdés foglalkoztatja ma a demokratikus ellenzéket, amely – Márki- Zay Péter személyében – ajánlatot tett a Kutyáknak, ne induljanak a választáson, és akkor parlamenti mandátumot kapnak a demokratáktól.

Ebből jól látszik, hogy mindenkire, az egyfarkúak mellett a kétfarkúakra is elengedhetetlenül szükség volna a Fidesz legyőzéséhez, sőt vannak olyanok, akik ennél is tovább mentek, és azt vélelmezik, hogy a kétfarkú kutyák nélkül nem is lehet a Fideszt leváltani. Mások szerint csak nehéz lesz a kutyák 7 százaléka nélkül a Fidesz legyőzése. Akár így, akár úgy nézzük, ez azt jelenti, hogy egy farokkal Magyarországon nem könnyű nemcsak kormányt, de főleg rendszert váltani.

A kétfarkúak első embere, a legnagyobb két farokkal rendelkező Kovács Gergely szerint nekik „nem Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel van bajuk, hanem az MSZP-vel, a DK-val és a Jobbikkal, de ha esetleg velük szemben kellene együttműködni, arra lenne nyitottság”.

Ez, még ha az ember lemegy kutyába, akkor is baromság, mert azt jelenti magyarul, hogy mindenkivel bajunk van, akik éppen Márki-Zayt támogatják, vagyis a demokratikus ellenzéki együttműködés három legerősebb pártjával nem tudunk együttműködni, sem az MSZP-vel, sem a DK-val, sem a Jobbikkal, hanem csak azzal az emberrel, aki ezeknek a pártoknak a támogatása nélkül egy kivert kutya, vagyis politikai hulla.

Az ellenzéki összefogásnak tehát adott a lecke: egy farokkal kell megb*szni a Fideszt, mert kettő ugyan lenne a kutyáknál, de az más célra van tartogatva, mert azzal Márki-Zayt szeretnék hátulról ….. megtámogatni, de semmiképpen sem azokat, akik nélkül ez a támogatás kutyaszart sem ér. Nincs ezzel az állásfoglalással nagy baj, azonkívül hogy semmit sem érne ebben a formában. Persze azt is tudjuk, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem azért alakult, hogy a demokratikus ellenzéket győzelemre segítse.

Nem ezt tartja küldetésének, hanem azt, hogy a saját jelöltjeinek sikerre vitelével bizonyítsa be, hogy vannak emberek ebben az országban, akik egyformán kutyába se veszik az egyik és a másik politikai opciót, vagyis nem hisznek sem a demokratikus ellenzéknek, sem a Fidesznek. Ma úgy tűnik, hogy az ilyen szavazók mintegy 7 százalékos támogatást jelentenek a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak.

Amennyiben a demokratikus ellenzék valóban demokráciát akar az országban, persze azt követően, hogy akár demokratikusan, akár nem, de leváltotta a Fideszt, akkor bele kell nyugodnia, hogy van egy párt, amely már most is demokratikusan akar versenyezni, éspedig mindenkivel, azokkal is, akik hatalmon vannak, és azokkal is, akik a hatalmon levőket le akarják váltani. Ez – ha komolyan vesszük a demokráciát – teljesen legitim, ha nem, hát, akkor is.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt arra a feloldhatatlan ellentétre világít rá a különindulásával, ami a demokrácia helyreállítása mint cél és az ahhoz vezető eszközök között feszül. Az MSZP, a DK, a Jobbik együttes fellépése a Fidesz trónfosztása érdekében pont olyan antidemokratikus, mint minden, amit a Fidesz tesz. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem ez az egyik lehetséges útja annak, hogy a Fideszt töröljék a politikai térképről, és utat nyissanak a demokrácia számára, de biztos, hogy nem tartozik a klasszikus, a nagykönyvben megírt demokratikus módszerekhez.

Mi értjük a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fenntartásait a demokratikus ellenzék három legerősebb pártjával szemben, és értjük a támogatási hajlamukat e három párt által támogatott Márki-Zay Péterrel kapcsolatban, csak azt nem értjük, hogy az egyébként intellektuálisan nem kutyába vehető párt miért nem jön rá arra, hogy Márki-Zay támogatása egyenlő az MSZP, a DK és a Jobbik támogatásával.

A kutyák, akár egyfarkúak, akár kétfarkúak, ösztönösen területet védenek. Mindegy, hogy a terület kié. Lehet az adott udvar, porta rablók tanyája, a kutya megugat mindenkit, vagy meg is mar, aki megsértené a porta határát. A mi kutyáink, a két farkukkal, annyit tudtak eddig felmutatni, hogy szimpatikus csaholásukkal sokak támogatását megszerezték, de – mint egyszerű állatok – ennél tovább lépni nem tudtak, és – nyilván – nem is akartak. Mert tudják: a kutya, a kétfarkú is, ugat, de a karaván halad.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s