A NATO főtitkára szerint Kína előrelépett a védelmi szövetség első számú ellenségének pozíciójába. Ezt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azután jelentette be, hogy amerikai hírszerzési források szerint a Kína által egy nappal korábban bejelentett űrhajós kísérlet valójában egy hiperszonikus rakéta kipróbálása volt.

A NATO első embere a Financial Timesban megjelent interjújában kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy a katonai szövetség a programjába illeszti az Amerikai Egyesült Államok elnökének értékelését arról, hogy Washington és a nyugati demokráciák első számú vetélytársa Kína.

Joe Biden korábban megerősítette: az USA kész az együttműködésre Kínával, de ugyanakkor Peking értésére adta, hogy az Egyesült Államok minden gazdasági és katonai eszközzel útját fogja állni a kínai kommunista vezetés geostratégiai törekvéseinek, különösen Ázsiában. A NATO tehát a globális veszélyforrások közé, a cybertámadások, a terrorizmus mellé sorolja be a Kína részéről megnyilvánuló veszélyt.

Kína egyre közelebb jön hozzánk – folytatta Stoltenberg –, ezt látjuk a sarkvidékeken, a cybertámadásokban, abban, ahogyan Peking egyre nagyobb tételben fektet be a nyugati infrastruktúrákba, és természetesen abban is, hogy egyre nagyobb hatótávolságú fegyvereket fejlesztenek ki, amelyekkel elérhetik a NATO tagországait. Sok és egyre több depót építenek interkontinentális rakétáik számára is.

A NATO 2022-es csúcstalálkozóján egy új stratégiai koncepciót készülnek elfogadni – erősítette meg -, amely a következő 10 évre szabná meg a tagországok együttműködését, és leváltaná a 2010 óta érvényes alapvetést, amely nem foglalkozott Kínával.

Mindeközben Oroszország tegnap bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Moszkva felfüggeszti képviseletének működését a NATO brüsszeli központjában, válaszul arra, hogy a nyugati biztonsági szövetség kiutasította az orosz küldöttség nyolc tagját. A NATO szerint a kiutasított diplomaták ellenséges hírszerző tevékenységet folytattak.

A NATO és Oroszország közötti kapcsolatok az utóbbi néhány évben rendkívül feszültté váltak, különösen azóta, hogy Moszkva 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet. A harminctagú nyugati szövetséget aggasztja Oroszország nukleárisrakéta-fejlesztése, a NATO légterébe való behatolások, valamint az, hogy a NATO hajóit többször zaklatták orosz vadászgépek.

Ebben a helyzetben maradt még mindig az orbáni külpolitika sarokköve, az úgynevezett keleti nyitás, ami a magyar kormány és az Európai Unió, valamint a NATO között megromlott viszony ellensúlyozását szolgálta, de valójában annak egyik okozója.

Amikor Orbán Viktor a növekvő kelet-nyugati konfrontáció ellenére Pekingre és Moszkvára tesz, az kizárólag egyetlen célt, hatalmának időtlen időkig való fenntartását szolgálhatja csak, mert az egyetemes magyar érdekekkel homlokegyenest ellentétes.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s