A NATO főtitkára szerint Kína előrelépett a védelmi szövetség első számú ellenségének pozíciójába. Ezt Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azután jelentette be, hogy amerikai hírszerzési források szerint a Kína által egy nappal korábban bejelentett űrhajós kísérlet valójában egy hiperszonikus rakéta kipróbálása volt.
A NATO első embere a Financial Timesban megjelent interjújában kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy a katonai szövetség a programjába illeszti az Amerikai Egyesült Államok elnökének értékelését arról, hogy Washington és a nyugati demokráciák első számú vetélytársa Kína.
Joe Biden korábban megerősítette: az USA kész az együttműködésre Kínával, de ugyanakkor Peking értésére adta, hogy az Egyesült Államok minden gazdasági és katonai eszközzel útját fogja állni a kínai kommunista vezetés geostratégiai törekvéseinek, különösen Ázsiában. A NATO tehát a globális veszélyforrások közé, a cybertámadások, a terrorizmus mellé sorolja be a Kína részéről megnyilvánuló veszélyt.
Kína egyre közelebb jön hozzánk – folytatta Stoltenberg –, ezt látjuk a sarkvidékeken, a cybertámadásokban, abban, ahogyan Peking egyre nagyobb tételben fektet be a nyugati infrastruktúrákba, és természetesen abban is, hogy egyre nagyobb hatótávolságú fegyvereket fejlesztenek ki, amelyekkel elérhetik a NATO tagországait. Sok és egyre több depót építenek interkontinentális rakétáik számára is.
A NATO 2022-es csúcstalálkozóján egy új stratégiai koncepciót készülnek elfogadni – erősítette meg -, amely a következő 10 évre szabná meg a tagországok együttműködését, és leváltaná a 2010 óta érvényes alapvetést, amely nem foglalkozott Kínával.
Mindeközben Oroszország tegnap bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Moszkva felfüggeszti képviseletének működését a NATO brüsszeli központjában, válaszul arra, hogy a nyugati biztonsági szövetség kiutasította az orosz küldöttség nyolc tagját. A NATO szerint a kiutasított diplomaták ellenséges hírszerző tevékenységet folytattak.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolatok az utóbbi néhány évben rendkívül feszültté váltak, különösen azóta, hogy Moszkva 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet. A harminctagú nyugati szövetséget aggasztja Oroszország nukleárisrakéta-fejlesztése, a NATO légterébe való behatolások, valamint az, hogy a NATO hajóit többször zaklatták orosz vadászgépek.
Ebben a helyzetben maradt még mindig az orbáni külpolitika sarokköve, az úgynevezett keleti nyitás, ami a magyar kormány és az Európai Unió, valamint a NATO között megromlott viszony ellensúlyozását szolgálta, de valójában annak egyik okozója.
Amikor Orbán Viktor a növekvő kelet-nyugati konfrontáció ellenére Pekingre és Moszkvára tesz, az kizárólag egyetlen célt, hatalmának időtlen időkig való fenntartását szolgálhatja csak, mert az egyetemes magyar érdekekkel homlokegyenest ellentétes.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 