Karácsony Gergely szerint az ellenzéki előválasztáson valójában arról szavazunk, hogy kinek van nagyobb esélye a jelöltek közül legyőzni Orbán Viktort és rendszerét. Én eddig úgy tudtam, hogy a legnagyobb esélye az ellenzéki összefogásnak van. Tehát egyedül senkinek. Sem Karácsonynak, sem Dobrev Klárának, sem Márki-Zaynak, sem Fekete-Győrnek, sem pedig Jakab Péternek. Karácsony első és nagy tévedése, hogy a miniszterelnök-jelölt személye döntő lenne abban, hogy, van-e esélye az ellenzéki győzelemnek.

A második tévedése, hogy szerinte nem az számít, kinek mekkora rajongótábora van, és nem az, ki milyen keményeket tud mondani. Pedig ez számít, azzal kiegészítve, hogy a leginkább az számít, hányan vannak, akik egy adott jelöltről elhiszik, hogy nemcsak verbálisan kemény, hanem egy választási győzelem esetén képes lesz nemcsak letenni a kormányfői esküt – feltéve, hogy Orbánék ezt nem akadályozzák meg –, de meg is tudja tartani a hatalmat, a hatalmát fel tudja használni arra, hogy ártalmatlanítsa és felelősségre vonja az előző kurzus vezetőit, akik mindent, ismétlem: mindent el fognak követni azért, hogy ebben megakadályozzák.

Az ellenzéket támogató emberek többsége felelősségre vonást vár az új kormánytól, az új rendszertől, nem kiegyezést a jó fideszesekkel, mert a politikai harc ebben a szakaszában nincs jó fideszes. Majd ha elvesztették a hatalmat, és az a mai ellenzék kezében lesz, akkor lehet békejobbot nyújtani nekik, megfogalmazva azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a volt fideszesek volt fideszesekként dolgozhatják be magukat az új rendszerbe.

A harmadik tévedés: nem igaz Karácsony állítása, hogy az tudja legyőzni Orbán Viktort, aki a legtöbb szavazót tudja megszólítani, mert az legfeljebb a választást tudja megnyerni. Orbánt legyőzni az tudja, aki – ha már az ellenzék megnyerte a választást, átvette a hatalmat – legalább olyan kemény, kérlelhetetlen, következetes és megalkuvás nélküli tud lenni, mint Orbán Viktor.

Olyan ellenzéki vezető tudja hatalmától megfosztani Orbánt, aki nem fél a durva eszközök felhasználásától, mer az elégedetlen ellenzéki tömegekre támaszkodni, mert Orbán nem csak (fideszes) jogállami eszközöket fog felhasználni hatalma megvédése vagy visszaszerzése érdekében. Orbán egy percig sem fog tétovázni a saját tömegbázisát mozgósítani és az utcára vinni, ahol – 2006 alapján – tudni lehet, mit fognak művelni.

A negyedik tévedés: Karácsony szerint nemcsak az ellenzéki szavazókra van szükség, hanem a bizonytalanokra is, akik „a múlt vitái helyett nyugodt jövőt, a megosztottság helyett Magyarország újraegyesítését” várják. Szerinte ezek az emberek: „a közös nevező megtalálásában, az ország újraegyesítésében látják a kormányváltás kulcsát”. A tévedés az, hogy – amennyiben Karácsony le akarja győzni, és ő akarja legyőzni, nem más, Orbán Viktort, akkor először nem a bizonytalanok szavazataira kellene hajtani, hanem azok szavazataira, akik radikálisan, mindenféle „közös nevező” keresgélése nélkül, el akarják küldeni a jelenlegi rendszert Orbán Viktorral együtt a bánatba.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a radikális, aktív és határozott véleménnyel bíró ellenzékiek között nem Karácsony a befutó, tehát itt kellene erősíteni, pont ott, ahol jelenleg Dobrev Klára áll jobban. Egyébként is: a mindenáron radikális változást akarók mentek el, és fognak még elmenni szavazni az előválasztáson, nem a bizonytalanok, tehát ha Karácsony a bizonytalanok szimpátiáját megnyeri, de a radikális változtatást akarókét elveszti, nem lesz miniszterelnök-jelölt, és innentől kezdve teljesen mindegy, hogy hány bizonytalan szavazattal kapna többet az ellenzék, ha mégis ő lett volna a közös kormányfőjelölt, mert nem ő lett.

Az ötödik tévedés: amennyiben valaki, nagyvonalúan, méltányosan, megértően és nagyfokú empátiával akar bánni az ellenfeleivel, vagy azokkal, akik nem állnak mellé, az úgynevezett bizonytalanokkal, akkor előtte tanácsos úgy készülni, hogy ellenükre és nélkülük is nyerni lehessen.

Amnesztiát, kiegyezést, nemzeti egységet a győztesek szoktak meghirdetni és nem az éppen harcba indulók, akiknek harcképes, határozott, megalkuvás nélküli emberek támogatására van szükségük, és nem elsősorban a bizonytalanok megnyerésére, mert az arra fordított energia kontraproduktív lehet, ugyanis a nyitással a bizonytalanok felé kevesebb támogatót lehet nyerni, mint amennyit el lehet veszíteni az ellenzék saját szavazóbázisából.

És végül: ahhoz, hogy Orbánt és rendszerét le lehessen váltani, egy új, 21. századi, az európai normákon és értékrendszeren alapuló modern államot lehessen létrehozni az orbáni neonáci diktatúra romjain, nemcsak a magyar emberek millióinak szavazataira, de éveken, akár évtizedeken át tartó támogatására, aktív együttműködésére van szükség. A választási eredmény kihirdetésével, egy ellenzéki győzelem esetén, semmi nem befejeződik, semmit az ellenzék nem ért el, mert minden akkor kezdődik, és mindent azt követően kell elvégezni.

Ehhez nem lesz elég a barátságos, békéltető, „közös nevezőt” kereső fellépés, ez komoly, a választási kampánynál százszor nagyobb energiákat és intellektuális erőt igénylő társadalomépítő munka lesz, amit nem egy Karácsonynak, nem egy Dobrev Klárának, de a magyar embereknek kell elvégezniük rátermett, elkötelezett és végre ténylegesen demokratikus választásokon kiválasztott képviselőikkel karöltve. Nem kizárt, hogy nem sokan lesznek közöttük olyanok, akik ma alkalmasnak gondolják magukat kormányfőnek, beleértve Karácsony Gergelyt is.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s