Az Európai Unió keretében működő európai kereskedelmi kamara megkongatta a vészharangot, mert egy új kínai kulturális forradalom jeleit észleli, vezetői azt látják, hogy új irányt vett a gazdasági nagyhatalom, és a Kínai Kommunista Párt autarkiára, a világtól való függőség korlátozására irányuló gazdaságpolitikai fordulatot valósít meg.

Az európai nagyvállalatok vezetői aggályosnak tartják, éspedig nemcsak a Kínában tevékenykedő külföldi cégek, de a Kínával kooperáló vagy kereskedő vállalatok mellett magára a gazdasági nagyhatalomra nézve is az esetleges bezárkózást, és ami ezzel jár, a külföldi cégek diszkriminációját, kiszorítását a kínai piacról. Azt feltételezik, hogy ezzel a kínai növekedés jelentős megtorpanására lehet számítani.

Mindezt az idén márciusban a pekingi Népkongresszusban elfogadott soros ötéves terv alapos tanulmányozása alapján vélelmezik. Ebből az derült ki számukra, hogy az ország vezetése konkrétan megfogalmazta, hogy „mérsékelni kell az ország függőségét, és az autarkia egy magas szintjét kell elérni”. Peking jelentősen csökkenteni akarja a külföldi vállalatok szerepét az ország gazdaságában, főleg az élenjáró technológiák területén.

Már most óriási kormányzati kampány indult Hszi Csin-ping állam- és kormányfő, a Kínai Kommunista Párt főtitkára kézjelére a technológiai konszernek, az online kereskedelmi cégek, a pénzügyi szolgáltatók, a szállítási és az ingatlanszektor szereplői, továbbá a szórakoztató ipar és az oktatásban tevékenykedő vállalkozások ellen.

A jelszó: az általános jólét megteremtése, de a kritikusok egy kultúrforradalom jeleit vélik felfedezni. Visszatérést a régi ideológiához, ami kizárólag káoszt okozott Kínában. Az európai vállalatokat főleg az nyugtalanítja, hogy egyre szorosabb kontroll alá vonja a politikai vezetés a gazdaságban dinamikusan fejlődő magánszektort, hogy azt politikai céljainak rendelhesse alá. Ez azzal is jár, hogy – mindenütt, ahol csak lehet – kizárják a külföldi cégeket a kínai piacról, mindenekelőtt a stratégiainak minősített szektorokban.

Az EU kereskedelmi kamarája szerint az új irányzat nemcsak a külföldi cégeknek kedvezőtlen, de negatív hatása lesz a magára a kínai népgazdaságra is. Az elmúlt öt évben egyébként is visszaesett a kimagasló kínai gazdasági növekedés, és ez tovább romolhat, amennyiben Peking egy izolációs irányvonalat valósít meg.

Az új irányzat teljesen ellentétben áll azzal, hogy Kína globális gazdasági nagyhatalommá vált. A fordulat helyett – vélik az európaiak – folytatni kellene az 1978-ban megkezdett reformokat és a nyitás politikáját, a nemzetközi kapcsolatokat újra kellene építeni vagy tovább erősíteni egy a kínai gazdaságnak a világgazdaságba történő még erősebb integrációja érdekében.

A fentiek fényében komolyan górcső alá kellene vonni a magyar kormány keleti nyitás politikáját, amelynek lényege, hogy jelentős magyar ráfordítások árán az országot Kínától függővé kívánják tenni. Ez nagyon veszélyes lehet, különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan gyakorlati lépések is történnek Magyarország elszakítása érdekében az EU-tól és a nyugati gazdasági, védelmi és politikai szövetségektől.

Amennyiben Kína valóban a bezárkózás irányába fordul, nagy csalódás érheti azokat az országokat, amelyek – ilyen vagy olyan megfontolásból – Kínához akarják kötni a sorsukat. Ebben az esetben értelmét veszíti az Orbán Viktor nevével fémjelzett, egyébként is hibás stratégia, amely szerint a diktatórikus, de gazdaságilag sikeres Kínát kell a magyar felzárkózáspolitika mintájának tekinteni, és Pekinghez kell az ország gazdasági stratégiáját igazítani. x

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s