Gahr Støre norvég kormányfő

A munkáspárti Gahr Støre lesz Norvégia új kormányfője, miután a választók elég határozottan az eddigi jobbközép kormány ellen tették le a voksukat. Húsz év után most először fordul elő, hogy a norvégok mellett, Svédországot, Finnországot és Dániát is baloldali kormányok vezetik, miközben Európa negyedik legnagyobb gazdaságát üzemeltető Spanyolország is szociáldemokrata irányítás alatt áll. Biden személyében az Egyesült Államoknak is balközép irányultságúnak számító demokrata elnöke van, továbbá a vasárnapi német parlamenti választásokon az előrejelzések szerint a német szociáldemokraták a legesélyesebbek a győzelemre.

Csak úgy az érdekesség kedvéért említeném: Európa legnagyobb városait, nevezetesen: Londont, Párizst, Berlint, Madridot, Brüsszelt, Bécset baloldali szocdem polgármesterek irányítják, vagyis érdemes felülvizsgálni a narratívát, amely szerint Európában a jobboldal erősödését lehet tapasztalni, sőt a szélsőjobb feltartóztathatatlan előretörése várható, ahogyan azt Orbán Viktor vizionálja, amikor az Európai Parlament néppárti frakcióját „túl baloldalinak” találva, kirúgását elkerülendő onnan kilépve, neonáci és neofasiszta irányultságú kis pártokkal igyekszik a Fideszt összebútorozni.

Figyelemre méltó, hogy mivel nyert a norvég baloldal. Vezető választási kampánytémájuk: a szociális egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a városi és a vidéki életfeltételek különbségének csökkentése volt. Nem volt vezető téma sem a pandémia, sem a bevándorlás, bár ez utóbbi élénken foglalkoztatja a norvég közvéleményt is.

A balközép kormánykoalíció igazságosabb adórendszert ígér, a munkahelyek és a munkavállalók érdekeinek védelmét. Csökkentenék az évi 74 ezer euró alatt (vagyis a havi 2,1 milliónál kevesebbet!) keresők jövedelemadóját és helyettük a kiugróan nagy jövedelmeket és az ingatlanokat adóztatnák meg, továbbá erősítenék a szakszervezetek befolyását azzal, hogy a szakszervezeti tagsághoz kötnék a foglalkoztatást, és erősítenék a párt és a szakszervezetek együttműködését.

Mindazt egyébként, amit a szociáldemokraták alapításuk óta hirdettek és több kevesebb sikerrel végre is hajtottak. A párt 2017-ben annak is köszönhette, a vereségét, hogy túl drasztikusan és nem kellő szociális érzékkel tervezte emelni az adókat. Most szélesebb spektrumban dolgoznak, és például csökkentenék az állami cégek vezetőinek béreit és emelnék a luxus elektromos autók adóját. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a tőkejövedelmek szigorúbb adóztatását ígérik, és ellenpontként az iskolai étkeztetést és a fogorvosi ellátást ingyenessé tennék.

A balközép kormánykoalíció hitet tesz az együttműködés mellett az Európai Unióval és kiáll a transzatlanti szövetségben való részvétel mellett is. A három párt közül egyedül a szélsőbaloldali kis párt kérdőjelezi meg az EU és Norvégia megállapodását az európai piachoz való norvég hozzáférésről. Nem tűnik valószínűnek, hogy a baloldali koalíció felmondaná ezt az egyezményt, így Magyarország a jövőben pont ugyanazokkal a feltételekkel és ugyanarra a pénzre számíthat, mint amire az előtt, hogy belekötött a norvég pénzek odaítélésének feltételeibe, és ezzel véglegesen elveszített 77 milliárd forintnak megfelelő ingyen pénzt.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s