A vasárnapi szlovéniai népszavazáson a voksolók 86 százaléka elutasította azt a törvényt, amelyet a Jansa-kormány nyomott át a parlamenten az ország folyói és tavai partjainak állítólagos védelme, de valójában a befektetések megkönnyítése érdekében, egyben lehetővé téve, hogy korlátozzák a lakosságot a vizek megközelítésében.
A 46 százalékos részvételi aránnyal (ez Szlovéniában magasnak számít) rendezett népszavazás, amelynek lebonyolítása közben a kormány mindent elkövetett, hogy megnehezítse a neki kedvezőtlen eredmény megszületését, valójában ítéletet mondott Jansa egész politikájáról, amely ellen korábban hetekig tartó tömegtüntetések voltak a 2 millió lakosú országban.
Janes Jansa, a lengyel Kaczynski mellett, Orbán egyetlen kormányon lévő feltétel nélküli támogatója az EU-ban, amivel a neki már 2017-ben nyújtott támogatást hálálja meg. Orbán már akkor részt vett Jansa pártja, az SDS kongresszusán (videó). A szlovén kormányfő is szorgosan Sorosozik, és kritikátlanul kiáll a magyar homofób gyermekvédelmi törvény mellett is.
Legutóbb Jansa Soros György bejegyzésére reagált a V4Agency nevű, Londonban bejegyzett, magyar állami hátterű internetes portálon, amelynek tartalmi igazgatója Tóth Tamás. Ebben visszautasítja Soros bírálatát, amely szerint az EU nem lépett fel elég keményen a lengyel-magyar vétóval szemben. “Kérem, hagyja békén Európát és az uniót. A mocskos pénze, amit az úgynevezett NGO-kra költ, csak konfliktust szül a kontinensen, tönkreteszi a demokráciát és az emberek egymásba vetett bizalmát. Egy Brexit elég volt. Merkel kancellár jó munkát végzett”, fogalmaz Jansa.
Ugyancsak a V4Agencyben nyilatkozik Orbán Viktor a V4-ek múlt pénteki ljubljanai találkozója után arról, hogy „Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét”.
A szlovén kormányfő már a szlovén elnökség ünnepélyes átvételekor konfliktusba keveredett Ursula von der Leyennel, aki erős áthallással arra figyelmeztette, hogy országa elnökségétől elvárja a korrupció elleni kemény fellépést és a sajtószabadság tiszteletben tartását, aminek külön pikantériája van Jansa esetében, mert Jansát korábban két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
2006-ban ugyanis Szlovénia páncélozott harcjárműveket vett volna a finn Patria hadiipari vállalattól 278 millió euró értékben. Jansa tagadta, hogy kenőpénzt fogadott volna el a szerződés megkötéséért cserébe, ám a politikusok vagyonosodását vizsgáló bizottság más véleményen volt, és úgy vélte, Jansa nem tudja igazolni a bankszámláján lévő 210 ezer euró forrását. Végül 2014-ben ítélték börtönbüntetésre – számol be az Euronews.
A szabad média felemlegetése is jelzésértékű. Jansa 2020 decemberében például megvonta az állami támogatást a szlovén központi hírügynökségtől, mivel azzal vádolta meg azt, hogy elfogultan számolnak be kormánya politikai tevékenységéről. Erősen szúrják a szlovén ellenzék szemét azok a befektetések, amelyeket a magyar kormány eszközölt Szlovéniában.
Előbb a kormányközeli média szállt be a Fidesz-barát szlovén SDS pártsajtójába, majd az SDS kormányra jutásakor feltűnt a TV2 is, a harmadik hullámban pedig az OTP és a Mol nyomul. Szlovéniában meghússzorozódtak a magyar befektetések az elmúlt időszakban, de nem tudni, milyen stabilak, mivel jövőre parlamenti választások lesznek a szomszéd országban, és a zászló nem Jansának áll.
Zsebesi Zsolt
