Magyarország végleg szinte teljesen egyedül marad abban, hogy ellenzi a világméretű, egységes, 15 százalékra tervezett vállalati minimáladó bevezetését. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az EU-val, az USA-val, de olyan „magyarbarát” országokkal is szembemegy Orbán kormánya, mint Oroszország vagy Kína, akik szintén áldásukat adták az egyezségre. A világsajtó és a világ vezető politikusai egyaránt történelmi jelentőségűnek tarjták a megállapodást.

Szombaton Velencében a G-7-ek, tehát az USA, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán, valamint az Európai Unió után a G-20-ak külügyminiszterei, tehát Oroszország és Kína képviselői is óriási taps kíséretében hagyták jóvá a lefelé irányuló adóverseny megfékezését és az adóbevételek igazságosabb elosztását biztosító megállapodás tervezetét, melyet – minden bizonnyal – októberig a megállapodással egyetértő 131 ország kormány- és államfője is jóváhagy.

Az Európai Unió tagországai közül csak Magyarország és Írország nem csatlakozott a dokumentumhoz már korábban. Az íreknél a vállalati nyereségadó 12,5 százalék, míg Magyarországon a Fidesz érában mára a 2010-es 19 százalékos adó 9 százalékra csökkent. A vállalati nyereségadó kulcsa egyébként jelenleg: Japánban 34,1%; Franciaországban 31,5; Németországban 28,9; az Egyesült Államokban 27,5; Olaszországban 23,8%; Nagy-Britanniában 20,1%, míg az európai uniós átlag 19,7 %, szemben a magyar 9 %-os adóval.

A magyar kormány természetesen az ország pénzügyi és adópolitikai szuverenitásának védelmére hivatkozik, arra, mennyi mindent elkövettek azért, hogy Magyarország versenyképes legyen a külföldi tőkéért folyó versenyben, miközben az EU-ban legalacsonyabb, 9 százalékra csökkentett vállalati nyereségadón és a Magyarországra jövő külföldi cégeknek adott egyéb állami támogatásokon kívül semmi nem jutott az eszükbe. Csak annyi, hogy e versenyelőnyt a magyar lakossággal fizettessék meg az egyéb adók, például az áfa csúcsra járatásával.

Az sem kizárt, kizárólag arról van szó, hogy az egész világ hülyék gyülekezete, csak a magyar kormány áll zsenikből, akik jól látják, hogy e mögött a nemzetközi megállapodás mögött is a baloldali liberális ármány, Gyurcsány és Soros György rejtőzködik, vagy a bánat tudja, még kik a Magyarországot nem kedvelő demokrata párti amerikai elnök mellett.

A 15 százalékos egységes adókulcs csak az évi 750 millió eurós bevételt meghaladó, vagyis 263 milliárd forintnál nagyobb bevételt elérő cégeket fogja érinteni, míg vállalatcsoportok, konszernek esetében ezt a határt 20 milliárd eurós (7 ezer milliárd forint) éves bevételnél húzták meg, vagyis nem túl sok magyar cég számára hozna változást. Németországban az évi 750 millió eurós vállalati bevételi határ 827 céget érinthet.

Az egységesített adókulcs mellett lényeges változás lesz, hogy az érintett cégek nem a székhelyükként szolgáló országban adóznak a teljes bevételük után, hanem annak megfelelően, hogy melyik országban mennyi bevételt értek el. Ez elsősorban a feltörekvő, nagy piaccal rendelkező országok számára lesz előnyös.

De a nagyvállalatok anyaországai is előnyösebb helyzetbe kerülnek, mivel a konszernek, miután a leányvállalatuk a működésük helyén levő országban kifizették a 15 százaléknál alacsonyabb, mondjuk Magyarországon a 9 százalékos nyereségadót, odahaza, az anyaországaikban is ki kell fizessék a 15 százalékig fennmaradó részt.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s