Kulturális és értékrendi vasfüggöny hullott le Európára – írja Fricz Tamás a Magyar Nemzetben, és ezt azóta látja így szegény feje, amióta döbbenettel figyeli „a pedofilellenes törvénycsomagunkra zúduló, hetek óta tartó támadásokat a nyugati fősodratú közvéleményben. Egyre inkább úgy látom – írja -, Nyugat-Európa és Közép-Európa útjai kulturális, értékrendi szempontból ismét különválnak – ám most végre mi vagyunk a jó oldalon. Sokáig vártunk erre a pillanatra.”

A Fricz Tamás nem akárki, egy fizetett professzionális fülkeforradalmár, hozzám képest olyan, mint – mondjuk – Ronaldó a Juventusból Böde Danihoz a Paksból, már úgy értem fizetésileg mindenképpen. Egy politikatudományok doktora, (PhD) summa cum laude, pont mint Széles Gábor a műszaki egyetemen, aki azért csak megpróbálta megszüntetni egy kisebb területen a gravitációt Magyarországon.

Szóval Fricz Tamás a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének büszke tulajdonosa, aminek értékéből semmit nem von le, hogy Bayer Zsoltnak azért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje van meg, igaz 3 évvel később, csak 2016-ban érdemelte ki ugyanattól a kormánytól, amitől Fricz. Hogy a Tisztikereszt vagy a Lovagkereszt az értékesebb kitüntetés, arról fogalmam sincs, de hogy mind a ketten megérdemelték, az halálbiztos.

Na már most, hogy valóban van-e kulturális és értékrendi vasfüggöny Nyugat-Európa és Közép-Európa között, az summa cum laude ide, summa cum laude oda, mégiscsak vita tárgya lehet. Közép-Európa és Nyugat-Európa ugyanis nem homogén értékrend szerint és kultúrában működik, mert például annak a bizonyos Fricz-féle vasfüggönynek jelentős darabkái „hullottak le” például Magyarországra is, elválasztva egymástól mindazt, amit Fricz és az ő  Civil Összefogás Fóruma (CÖF) és békemenetei képviselnek attól, amit a magyar lakosság másik polgári, liberális, baloldali, nem a kormány által pénzelt fele képvisel és vall szerényen.

A vasfüggöny, ha van, tehát nem annyira Közép-Európa és Nyugat-Európa között, mint a Fidesz nevével fémjelzett orbáni, és inkább politikai és anyagi, mint kulturális indíttatású tévelygés és szemfényvesztés, valamint az Európából hazánkba beszivárgott polgári liberális demokrata érték és kulturális rend között húzódik. Elsősorban Orbán Viktor és Fricz Tamás szorgos tevékenysége gyümölcseként.

Vagyis a vasfüggöny – szemben a II. Világháború utáni földrajzilag jól behatárolható kelet és nyugat közötti ellentét helyett – országokon belül, tehát keleten és nyugaton egyaránt a fejekben és politikai pártokban, mozgalmakban manifesztálódik. A vasfüggöny ott gördült le 1945 után, ahol a szovjet Vörös Hadsereg találkozott a szövetségesek haderejével, és ahol azt a nagyhatalmak egymás között kijelölték.

A Fricz-féle vasfüggöny egyelőre Orbán és szellemi verőlegényei, mint például Fricz Tamás fejében létezik csupán, és semmi köze a földrajzi Nyugat-Európához és Közép-Európához. Orbán Viktor, miután kilépett az Európai Néppártból, az európai, mégpedig főleg nyugat-európai és csak igen kis részben kelet-európai szélsőjobboldali pártokhoz írt alá, egyáltalán nem egy nyugat-kelet demarkációs vonal mentén tette le a garast.

A Fricz által is emlegetett pedofil törvény miatt kirobbant általános európai felzúdulás sem csak nyugatról érkezett, hanem két közép-európai ország kivételével (Szlovénia, Lengyelország) senki nem állt a nagy ívű ocsmányság mellé. Természetesen a szélsőjobboldali nyugat-európai neonáci és neofasiszta pártok és pártocskák néhány hozzájuk hasonló kelet-európaival kiálltak mellette, de európai kormányzó párt csak és kizárólag Szlovéniából és Lengyelországból. Azért ez nem Közép-Európa.

Azt most egy erősen polgári, konzervatív PhD és summa cum laude mellett is nehéz másként értékelni, mint erős marxista beütést, hogy Fricz szerint, maradva a vasfüggönynek az 1990-es európai rendszerváltások előtti oldalán, vagyis a korábbi Szovjetunió helyett az Orosz Föderáció és Kína mellett, állítólag „végre a jó oldalon” vagyunk, amire „sokáig vártunk”. Hát Tamás! Mire alapozod, hogy megint ott van a jó oldal, ahol 35 évig még szerinted is a rossz volt? Hacsak nem a Marx bújik elő az odújából újfent, aki szerint a lé(t) határozza meg a tudatod(t).

Az, hogy a nyugattal szemben levő oldalon volnánk a jó oldalon, csak úgy volna lehetséges, hogy vagy mi definiáltuk újra, mi a jó Magyarországnak, vagy a korábban enyhén szólva nem kifejezetten a magyar emberek tömeges imádatával kitüntetett keleti szövetségesünk vett 90 fokos fordulatot a jó irányba, esetleg ugyanezt a nyugat követte el a rossz irányba, és lett a saját ellentéte, ahogy néha Orbán Viktor mondani szokta: Brüsszelből Moszkva lett. Vagy – és ez a valószínűbb – ez az egész egy piramidális baromság, szemfényvesztés, az utált irisz helyett egy ócska fata morgana, vagyis a szivárvány helyett egy délibáb.

Tegyük fel, hogy mégis Orbánnak és Fricznek van igaza, mivel végül is náluk van a több summa cum laude és a Magyar Érdemrend mindenféle keresztjének kitüntetettje is, vagyis Nyugat-Európa téved, Kaczynski, Orbán és Janza fújja az európai passzátszelet, de akkor is, a helyzet csak az maradt, hogy a tőke és a technológia nem Közép-Európában, hanem Nyugat-Európában van, ahogyan az évszázadok óta mindig, és ha így folytatjuk, ott is marad.

Másképpen: nekünk van szükségünk a nyugatra, és nem nekik Közép-Kelet-Európára. Ez akkor is igaz, hogy ha velünk együtt jobb lenne nekik is. Ne várjuk meg, amíg a klasszikus reklám korszerűsített változataként az EB vagy VB focimeccsek szünetében a „Magyarország drága kincs, jó ha van, de jobb ha nincs” európai uniós hirdetés tűnik fel több tízmillió előfizető képernyőjén. (Az a jó öreg felejthetetlen Berva moped!)

Szumma-szummárum: barátilag tanácsolom Fricz Tamásnak, várjuk meg nyugodtan a nemzeti konzultáció eredményét. Lehetnek meglepetések. A kapanyél is elsülhet. Mi van, ha például a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy nem kell a minimálbért 200 ezerre emelni, vagy amellett teszi le a garast, hogy térjünk vissza a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelje a kormány a munkát terhelő adókat, a multik helyett a klímaváltozás költségeit a magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családok akarják megfizetni, vagy úgy vélik, hogy nincs szükség magyar vakcinára, jó a kínai és az orosz is.

Nehogy megint újra kelljen gondolni a nemzetstratégiát, amikor olyan jól összeállt már minden. Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb, nemsokára a legboldogabb is ő lesz Várkonyi Andrea oldalán. Rogán Tóni is megtalálta új párját és kirobbanthatatlan helyét a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Köztársasági elnökünk hallgat, mint a halak, amiket fogni szokott, helyette Kövér László nyomja a nemzeti vér tutit, és szigorúan, de igazságosan bírságolja az ellenzéket, amely büszkén vallja az olimpiai jelszót, nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.

De még az olyan fekete bárányok is jó útra térnek, helyes vágányra váltanak, mint például a Szájer József, aki – meg nem erősített források szerint – a pápát kéri meg, hogy ünnepélyesen adja össze őt a Hősök terén még egyszer Handó Tündével, mert ugyan egyszer megbotlott vagy megcsúszott (egy ereszcsatornán), de végül is lelkében mindig hű maradt a keresztény értékekhez, amelyek szerint a megvalósult homoszexualitás bűn, nem beszélve arról, ha erről 18 éven aluliak előtt még beszél is az ember, mert az aztán mindennek a teteje.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s