Félévnyi, de még inkább csak egy-két hónapnyi oltás után magasba csapnak az indulatok, ha egy-egy vakcinával kapcsolatban felmerül valami eddig ismeretlen mellékhatás, esetleg kiderül, hogy nem olyan mértékben véd, mint a gyártó korábban jelezte, ne adj isten becsúszott néhány selejt, a vakcinában szaporodni képes vírust találtak.

Azonnal jönnek az összeesküvés-elméletek, a cáfolat, hogy az egész csak rémhír, rosszindulatú híresztelés, káros, mert rontja a bizalmat az oltásban, miatta kevesebben járulnak hozzá az immunizációhoz, ami tömegek számára jelent veszélyt.

Pedig egy dolog egészen biztos: agyonhallgatni semmit nem lenne szabad, tárgyszerűen és tudományos alapossággal kellene informálni az embereket mindenről, hogy valóban döntési pozícióban legyenek, akarjanak oltást kapni, és ha igen, milyen vakcinával. És ha valamelyik oltóanyag hibás, azonnal javítani kellene.

Mivel a Covid-19 ellen védő vakcina gyártásának – enyhén szólva – szinte semmilyen múltja nincs, logikus lenne, hogy fokozott figyelemmel kísérjék az alkalmazását, és mindenki azonnal jelezze a vakcinával szerzett bármilyen tapasztalatát, akár nyugati, orosz, vagy éppen kínai oltóanyagról van is szó. Csakhogy ez sajnos nem egészen így történik.

Hogy értsük, mire gondolok: gépkocsit több mint száz éve gyártanak a világ számos országában, néhányban évente tízmilliós nagyságrendben, tehát van bőven tapasztalat, és a néhány nagy gyártó tisztában van azzal, hogyan kell még a gyártósoron ellenőrizni a minőséget, és mégis. És mégis van selejt, kisebb-nagyobb gyártási hiba minden márka esetében.

Csak tavaly a világ legismertebb és legjobb autómárkáiból több mint egymilliót hívtak vissza, mert valamilyen alkatrésze vagy részegysége hibásnak bizonyult. Konkrétan:

A legkevesebb autót az Opelnek kellett valamilyen hiba miatt tavaly visszahívnia. De neki is összesen 14 alkalommal. A leggyakrabban itt-ott előforduló üzemanyag-szivárgás miatt.

A Renault 15 alkalommal rendelte szervizbe valamelyik már eladott modelljét.

A BMW-nél ugyanez 17 esetben fordult elő.

A Citroën-nél 18-szor.

Audit 19 alkalommal hívtak vissza.

Toyotát 22-szer.

Volkswagent és Fordot 24-24-szer

Peugeot-t 28-szor kellett a szervizbe invitálni.

Mercedest 57-szer hívott vissza a gyártója

Akkor most rossz autók ezek? Melyik a jobb? Össze lehet-e hasonlítani csak a visszahívások száma alapján, ki gyárt jobb gépkocsikat? Például anélkül, hogy megnéznénk, melyik gyártónak hány kocsi gördült le a szerelőszalagjáról? Ebből mennyi volt a személyautó és mennyi a haszonjármű, a speciális gépjármű?

Egyedül egy dolgot lehet biztosan állítani: a gépkocsigyártók komolyan veszik a termékeikkel kapcsolatban felmerülő minőségi jelzéseket, és rögtön javítják a hibákat, még akkor is, ha egy-egy probléma nem is befolyásolja a jármű biztonságosságát.

Akkor mennyire kell odafigyelni és mennyire kellene együttműködőnek, nyíltnak és a hibák kijavítására összpontosítónak lennie egy gyógyszergyárnak, amelynek terméke a lehető legközvetlenebbül függ össze az emberek egészségével, hiszen ezeket a termékeket a vérünkbe juttatják injekciós tűvel?

Akkor a gyártó, a fejlesztő helyett miért a gyártó országának kormánya reagál az oltóanyaggal kapcsolatban felmerülő észrevételekre? Konkrétan: miért a kínai és az orosz politikusok és nem az ottani gyógyszergyártók és fejlesztők válaszolnak a kétségekre? Nyugaton – ha gond van egy gyógyszerrel – a gyár szólal meg elsőnek, és rendre vizsgálatot ígér, majd azt követően válaszol a felvetésekre.

Nem vagyok mai gyerek, de nem emlékszem arra, hogy legalább annyi Ladát, Zaporozsecet vagy Polski Fiatot hívtak volna vissza húsz év gyártási idő alatt gyári hiba miatt összesen az átkosban, mint amennyit Mercedest csak 2020-ban. Akkor ezek szerint a Ladák, a Zaporozsecek és a Polski Fiatok jobb kocsik voltak, szakszerűbben és gondosabban gyártották volna őket? Vagy egészen másról van itt szó?

Az olvasóra bízom, hogy mit jelent ez, és azt is, mennyire bizalomgerjesztő és professzionális azonnal fake news kiáltani, ha bárhol a világon probléma merül fel egy kínai vagy orosz vakcinával. Esetleg arra hivatkozni, hogy más vakcinákkal is baj van, vagy egyszerűen más oltóanyagok rossz hírét kelteni védekezés gyanánt.

Mennyire hihető, hogy a Pfizer péntekre meghirdetett kiárusításszerű oltási kampányára azért nem lehetett jelentkezni, mert valakik túlterhelési támadást intéztek a foglalást lebonyolító szerver ellen? A meghirdetett 1000 kínai vakcinára is csak azért jelentkeztek 10-en, mert valahol valamilyen informatikai hiba lépett fel?

Magyarországon, Kínában és Oroszországban nem vakcinából van hiány, hanem őszinte, tárgyszerű, nyílt tájékoztatásból. Ez pont akkora baj, mintha vakcina nem lenne. Nyugat-Európában kevesebb az oltóanyag, de több a bizalom a társadalmi szereplők között, nyílt és őszinte a tájékoztatás.

Lehet, hogy az elhallgattatott kínai járványügyi szakembernek volt igaza, és tényleg kelet-nyugati koktélt kellene beadni az embereknek. De nem biztos, hogy a vakcinákat kellene összerázni, hanem elég lenne a keleti vakcinákat csak a nyugati nyíltsággal és szabad információ-áramlással párosítani. Ez valamennyiünk egészségének jót tenne.

Zsebesi Zsolt,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s