A nyugati nagyhatalmak és a NATO teljes támogatásáról biztosította a prágai vezetést, amely szinte példátlan konfliktusba keveredett Moszkvával, ami a kapcsolatok elmérgesedésével fenyeget. Magyarország, a magyar külügyminisztérium egyelőre lapít, nincs véleménye, vagy azt megtartja magának.

Az új cseh külügyminiszter, a 36 éves Jakub Kulhánek, aki szerdán vette át hivatalát, csütörtökön egy szuszra a korábbi 18 után, újabb 70 orosz követségi alkalmazottat utasított ki az országból május végi határidővel.

A drasztikus lépéssel a moszkvai cseh nagykövetség létszámával azonos létszámúra, 24 fősre redukálva a prágai orosz nagykövetséget, miután az oroszok nem egyeztek bele a Moszkvában maradt 4 cseh diplomata számának növelésébe.

A válság akkor robbant ki a Prága-Moszkva vonalon, amikor Csehország a múlt szombaton bejelentette, bizonyítéka van arra, hogy 2014-ben orosz ügynökök robbantottak fel egy csehországi lőszerraktárt, ahonnan Ukrajnának és a szíriai kormányellenes erőknek szállítottak fegyvert, és ezért kiutasított 18 orosz diplomatát, amire válaszul 20 cseh diplomatának kell elhagynia Moszkvát.

Az ügy további pikantériája, hogy a robbantást elkövető két orosz ügynökben a csehek a 2018-as angliai merénylet feltételezett orosz tetteseit ismerték fel. Azokat, akik Salisburyben novicsok orosz gyártmányú idegméreggel követtek el merényletet Szergely Szkripál angol-orosz kettős ügynök ellen, aki a lányával együtt súlyos állapotba került, de sikerült az életüket megmenteni, nem úgy, mint egy brit nőét, aki a novicsoktól eredő mérgezésben életet vesztette.

A NATO tagországai közleményben támogatásukról biztosították Prágát, és kijelentették: „A NATO szövetségesek mély aggodalmuknak adnak hangot azok miatt a destabilizációs célú műveletek miatt, amelyeket Oroszország hajt végre az Euro-atlanti térségben.”

Ez – formailag – azt jelenti, hogy Magyarország a szövetséges NATO-tagországokkal együtt elítéli az orosz provokációt. Magyarország jelenlegi külpolitikai aktivitását figyelve azonban ennél többre lenne szükség ahhoz, hogy a szövetségesek és a magyar közvélemény is tisztában legyen azzal, vajon a magyar kormány kinek az oldalán áll.

Nemigen lesz elég, hogy Orbán Viktor minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy atlanti elkötelezettségét hangsúlyozza, amire nyilván azért van szükség, mert ezen elkötelezettség nem tűnik egyértelműnek. Most, hogy nemcsak egy NATO-tagországot ért komoly orosz provokáció, de a visegrádi négyek egyik országát is, a magyar kormánynak meg kellene szólalnia.

Világosan állást kellene foglalnia Orbán Viktornak, mivel a visegrádi együttműködés három másik tagországa közül immár kettőnek van komoly konfliktusa Moszkvával. Eddig sikerült elhallgatni a nézetkülönbséget Varsó és Budapest között az Oroszországhoz fűződő viszonyban, de a Prága-Moszkva vonalon kirobbant válság után meg kellene végre szólalni, színt kellene vallani.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s