Most, miután betartottunk egész Európának, megvétóztuk több mint 1 billió euró elosztását a rászoruló szövetségeseink között, mivel ezek számon kérték rajtunk a saját vállalásainkat, ígéreteinket, konkrétabban az európai emberjogi és jogállamisági normákat, úgy látjuk, Európa nem szeret minket.

Ráadásul az Egyesült Államoknak egy libsi, sőt bibsi, vagyis liberális, zsidó-magyar származású külügyminisztere lett, vagyis a baj csőstül jön. Annál is inkább, mert bölcs kormányfőnk elég sokat tett azért, hogy ez így is legyen. Tiszta magánszorgalomból csinált hülyét magából, ugyanis senki nem kérte tőle, hogy az amerikai elnökválasztásban kiálljon Donald Trump mellett, hogy elkötelezze magát a vesztes oldalán.

Tévedett, amikor Trumpra fogadott, bár tette ezt azért, mert Trump volt az, aki eszmeiségében, vagy minden eszmeiség hiányában közelebb állt és áll hozzá bárki másnál. Márcsak azért is, mert Trump még nála is többet és pofátlanabbul hazudik. Magyar kormányfőként senki mellett nem kellett volna letennie a garast, ugyanis az első számú világhatalommal érdemes jóban lenni, főleg ha vaj van az ember fején. Pláne ha egy egész tejüzem.

Orbánt elhagyta a szerencséje. Követve a józan eszét és az ítélőképességét. Néhány éve sorra olyan politikusokra próbál támaszkodni Európában és a világ minden sarkában, akik erre rögvest megbuknak. Olyanokat deklarált barátjának, akik vagy csak Európa, vagy csak a fél világ ellenségei, mert – ahol csak tehetik – betartanak Magyarország szövetségeseinek, az EU-nak és a NATO-nak. Ahogy maga Orbán is teszi.

Amiatt hogy lassan kicsúszik a talaj a nagy tehetségű felcsúti ember lába alól, nem elsősorban neki, de mindenekelőtt a magyar társadalomnak lesznek álmatlan éjszakái. A magyarok milliói kerültek bizonytalan helyzetbe, mert nem lehet tudni, hogy a kedves vezető vajon teljesen megtébolyodott, vagy csak következetesen félkegyelmű maradt.

Kevés politikus ismert a világtörténelemben az országát és a fél világot romba döntő Adolf Hitleren kívül, aki egyszerre lett volna képes a világ minden nagyhatalmát ellenségévé tenni. Igaz, tette ezt a világ akkor egyik legerősebb országának vezetőjeként, háta mögött a dübörgő német gazdasággal és a lába előtt heverő Európával.

Orbánnak a hitleri teljesítményt sikerült Európa egyik legszegényebb és legsebezhetőbb gazdasággal rendelkező országának vezetőjeként abszolválnia. Háta mögött Vlagyimir Putyin rozoga Oroszországával és egy Mészáros Lőrinc színvonalú magyar nemzeti nagytőkével, lába előtt pedig a porba tiport és jogfosztott magyar dolgozó néppel.

Magyarország Orbán Viktor vezetésével ellenfélnek jelentéktelen, szövetségesnek értéktelen. Szembe kell vele fordulni, mert ha vele tartasz, sehová sem jutsz. Magyarok ezrei ismerték fel ezt Európa vezetőinél korábban, és hagyták el az ország süllyedő hajóját, látva hogy a kapitány önmagától ittas, a legénysége pedig szellemi skorbutban szenved.

Most hogy Orbán elvesztette minden európai szövetségesét és barátját, és a tengeren túlról is hűvös szelek fújnak, felértékelődik Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és az ő orosz anyácskája, a belorusz Lukasenkóval, a török Erdogánnal, a brazil Bolsánóval és a lengyel Kaczynskivel együtt. Na és a visegrádi négyek, akik a következő három: Magyarország és Lengyelország.

Jó ez nekünk. Orbánnak pláne. Majd ha teljesen egyedül lesz az ő bárgyú népével, akkor aztán azt tesz velük, velünk, amit eddig, vagyis bármit. Ez azért is tetszeni fog néhány millió nemzettársunknak, konkrétan az Orbán-híveknek, mert ők már most kéjesen élvezik, hogy milyen boldogtalan Orbán miatt az ország másik fele.

Az igazi magyar ember számára semmi nem kívánatosabb, mint egy másik magyar embert megalázva látni. Eme egyedi nemzeti értékrend látszólag ártatlan, de annál látványosabb megnyilvánulása a magyar foci, ahol a Ferencváros híve úgy biztatja a csapatát, hogy „hajrá fradi, hajrá fradi….mocskos lilák.” Mire is mennénk, ha nem gyűlölnénk mindenkit, és nem utálna minket minden szomszédunk, immár egész Európa?

Orbán a gyűlölet és a gyűlölt perverz érzését ajánlja a híveinek. A szabad gyűlölködés és a kéjes gyűlölt nép érzetét, ami magyarázat a világ és az ország minden bajára. Mert, ha nem így lenne, mégis mi a büdös francot csinálnánk? Hiszen építeni, építkezni már régen képtelenek vagyunk, rombolni pedig már nincs elég erőnk. Csak magunkat marcangolhatjuk. Orbán hívők és Orbánt gyűlölők egymást. Éljen a magyar-magyar örök és megbonthatatlan testvéri gyűlölet!

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s