A koronavírus-válság kormányzati kommunikációjáról sokat lehetett olvasni, de csak elvétve olyat, hogy az jó lett volna. Most nem ezzel szeretnék foglalkozni, csak a vírusjárvány kapcsán kiadott közlemények megfogalmazásában tűnt fel valami érdekes számomra. Nevezetesen az, hogy a magyar kormány tisztviselői szerint Magyarország két részből áll: Budapestből és a vidékből.

Szerintem ez elég furcsa megközelítés. „Az aktív fertőzöttek 41 százaléka budapesti, 59 százalékuk vidéki; írja a koronavirus.gov.hu, ami a magyar kormány hivatalos szócsövének tekinthető. Ez a megfogalmazás járja hetek óta minden a vírussal kapcsolatos budapesti adat esetén, legyen az halálozás vagy az igazolt fertőzöttek száma.

Vagyis vannak a székesfőváros lakosai, ők városiak, és a maradék kb. 8 millió magyar, akik meg a vidékiek. Most nem arról van szó, hogy ha valaki vidéki, az akármilyen alacsonyabb kategóriájú magyar lenne, hanem csak arról, hogy ez így, hogy Budapest és vidék, elég félrevezetőnek, szakszerűtlennek, a valóságot nem tükrözőnek tűnik.

Mégis a kérdésem: miért számít, mondjuk, vidékinek a szegedi egyetem professzora, a debreceni nagytemplom plébánosa, Pécs, Győr bármelyik lakosa, a soproniak, a váciak vagy éppen a székesfehérváriak? Mitől számít a magyar hivatalos dokumentumnak tekinthető honlapon mindenki vidékinek, aki nem budapesti, éljen is bármilyen magyar egyetemi vagy ipari nagyvárosban?

A vidékiségnek, a vidéknek számos tudományos vagy szakmai definíciója ismert, amelyek közül most egyet sem idéznék ide, csak egy tanulmányt linkelnék a szövegbe a témában, de az biztos, hogy nincs olyan meghatározása a vidéknek, mint amelyet a kormányoldalon az operatív törzs vagy maga Müller Cecília használ. Számukra az ország nem a főváros, néhány nagyváros, számos kisváros és a vidék, a falvak és a falvak kategóriájába sem sorolható életterek összessége, hanem Budapest és a vidék.

Lehet, hogy emögött semmi más nincs, mit az erőfeszítés, hogy kimutatható legyen, Budapest mennyire elüt a koronavírus-fertőzés elterjedtségében az ország többi részétől, amit itt egyszerűen vidéknek definiáltak. Csakhogy ez nem korrekt, és torzító. Ugyanis hazánk valóban erősen egypólusú, már ami a nagyvárosi életforma jelenlétét illeti, hiszen nemzetközileg is nagy városnak egyedül Budapest tekinthető, a többiek városok ugyan, minden tekintetben, de nem metropolisok, az biztos.

Mégis egy kalap alá venni az alföldi tanyavilágot és a mezővárosok laza szövetét, mondjuk, Győr és környékével, vagy Miskolccal, Szegeddel, Péccsel és Debrecennel, vagy akár Nyíregyházával, azt sugallva, hogy Budapest a város, a többi (a városok is) meg a vidék, nem hiszem, hogy ésszerű, védhető és korrekt lenne.

Nem tartom erőltetettnek az analógiát az ugyancsak az operatív törzs által jegyzet megközelítéssel, hogy tudniillik van a Pesti úti idős otthon, ahol nagyok a bajok, és szinte minden rosszul működik, meg a többi idős otthon, ami pont ugyanolyan, csak ott nem a fővárosi önkormányzat az üzemeltető, tehát velük semmi baj nincs.

Nem lehet, hogy odáig jutott a magyar politika, hogy pont tesz a világra, annak valós megjelenési formájára, mert csak egy számít, amikor valamire ránézünk: nem az, amit látunk, hanem amit láttatni akarunk?

Karácsony Gergely elhanyagolt idősek otthona, a szemkilövető Gyurcsány vagy a libás Bajnai, a Soros-ügynök NGO-k, a balliberálisok, akik a hazájukra törnek, meg a gender illemhelyek. Az ország most a vírusválság miatt gazdaságilag is bajban van, intellektuálisan és erkölcsileg viszont folyamatosan teljes csődben.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s