Putyin faliújságként

Putyinnak lépnie kellett, még mielőtt maga válik a Medvegyev kormányfővel elégedetlen oroszok frusztrációjának célpontjává. A nemzetközi téren látványosan izmait mutogató orosz hatalom odahaza egy erősen legatyásodott, komoly gazdasági és társadalmi gondokkal küzdő állam maradt Putyin két évtizednyi uralkodása alatt. Dmitrij Medvegyev kormányfőnek, tisztán a kormány teljesítménye alapján, minden demokratikus országban már régen mennie kellett volna.

Az immár évtizedek óta fennálló és mélyülő gondok megoldásában – persze nem Medvegyev miatt – előrelépés nem történt. Ki lehet mondani, hogy Putyin uralkodásának meghatározó hazai következménye az orosz gazdaság helyben járása, Oroszország nemzetközi elszigetelődése, az orosz lakosság életszínvonalának és életminőségének látványos romlása.

De Putyinnak nem csak azért kell most szinte mindent felforgatnia, mert a dolgok nem mennek jól, hanem – és főleg azért – mert a jelenlegi alkotmány értelmében 2024-ben végleg fel kell állnia az elnöki bársonyszékből. A régi bölcs mondás szerint pedig mindent másképpen kell csinálni ahhoz, hogy minden a régiben maradhasson, vagyis: a hatalom a moszkvai elit, egy személyben megragadva, Vlagyimir Putyin kezében összpontosulhasson továbbra is. Minden egyéb mellébeszélés.

Egy biztos: Putyin nem a búcsúját készíti elő, amikor nagy ívű reformokat jelent be és nem az ő utána következő politikai rendszernek akar formát adni, főleg nem egy igazi, európai fejjel is érthető politikai konstellációt tervez létrehozni, hanem a saját hatalmát akarja 2024 utánra átmenteni. Hogy ennek formája egy minden eddiginél erősebb kormányfői poszt létrehozása és átvétele lesz-e, vagy – az úgy nevezett és egyelőre alkotmányos jogosítványok nélküli – Államtanács elnökeként akarja Putyin a kezében tartani a gyeplőt egy meggyengített elnöki poszttal szemben, az egyelőre nem világos.

Ami a magyar társadalom számára üzenetértékű és amit nekünk is meg kell értenünk abból, ami Moszkvában történik az a következő: az orosz vagy a magyar demokrácia deficitet nem az fogja felszámolni, aki létrehozta. Az olyan autoriter rendszereket, mint a putyini orosz vagy az orbáni magyar rendszert a rendszer belső ellenzékeként, a rendszer által megszabott játékszabályok betartásával felszámolni, az aktuális diktátor távozásra kényszeríteni nem lehet.

Putyin Oroszországát és Orbán Magyarországát csak úgy lehet egy merőben más, egy európai – vagy általánosabban – egy nyugati pályára állítani, ha a változtatást akarók kilépnek a rendszer keretei közül. Az orbáni és a putyini még oly megreformált diktatúrák felépítésének és működésének sem az a célja, hogy békésen, maga a rendszer szabályai alapján leválthatók legyenek, hanem ennek éppen az ellenkezője.

Senki ne ringassa magát abba a tévhitbe, hogy Putyin és Orbán is csak ember és mivel 60-as illetve 50-es éveik végét tapossák a természet előbb vagy utóbb elvégzi a dolgát és egyszer véget ér a hatalmuk. A rendszer ugyanis, amit létrehoztak, már régen nem kötődik egy személyhez, még, ha ez ma nem is úgy látszik. Az nem fontos, hogy az aktuális diktátort Moszkvában Putyinnak, Budapesten Orbánnak fogják-e hívni 30 év múlva, mert az általuk létrehozott rendszer bármilyen más névvel is sikeresen fog működni.

Magyarország és Oroszország helyzete ma még lényegesen eltérő, de ez ma már szinte kizárólag a magyar uniós tagságban és az NATO tagságunkban érhető csak tetten. Orbán azonban már megkezdte Magyarország kivezetését ezekből az intézményekből. Hogy országunk helyzete ne váljon teljesen azonossá Oroszország helyzetével, azért a magyar népnek van a legtöbb tennivalója, de lenne feladata az EU-nak és a nagyhatalmaknak is.

Mégis ki kell mondani: ha Magyarország végleg letér az 1990-ben választott útról, azért a történelmi felelősség a magyar társadalomé, mindenek előtt a magyar értelmiségé, amely látja a bajt, de ellene gyáva cselekedni, a társadalom vezetését magához ragadni képtelen, nyílt ellenállást kifejteni nem mer, a külföldre, Brüsszelre, Berlinre, Párizsra és Washingtonra vár.

Ez a magatartás Magyarországon elég a diktatúra bebetonozásához, amihez Oroszországban is tényleges erőszakot kell alkalmaznia Putyinnak, mert még ott is vannak, akik vállalják a rendszerrel szembeni nyált ellenállást, annak kegyetlen következményei ellenére is.

Magyar értelmiség! Gondolkodó magyar emberek! Vigyázó szemetek Moszkvára vessétek!

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s