Reinhard Marx bíboros, a német katolikus püspöki konferencia elnöke

Éles hangú levélben utasította rendre Ferenc pápa a német katolikus egyházat, amely túl messzire ment tervezett reformjával, melynek egyik lényeges és a Vatikán által a leginkább bírált része a nők szerepének növelése az egyházon belül, a papi nőtlenség, a cölibátus újragondolása és a laikusok, vagyis a hívők bevonása az egyház irányításába.

Ferenc pápa feltűnően türelmetlen hangvételű levelében szokatlan nyíltsággal hívta fel a német reformkatolikus püspökök figyelmét arra, hogy az egyház nem demokratikus szervezet. Itt a püspökök kezében van a hatalom, és kötelező betartani a szolgálati utat. Különösen csípi a vatikáni pápai tanács szemét, hogy a reformok kidolgozásába civileket is bevontak egy tanács létrehozásával, amelyben az egyszerű hívők is kifejthetik a véleményüket az egyház tervezett reformjáról.

Az ügy előzménye, hogy a német katolikus püspöki konferencia úgy döntött, hogy az egyházon belüli szexuális molesztálások következtében kialakult válsághelyzetből a nyitás politikájával, mélyreható reformokkal próbál kiutat találni. Az úgy nevezett Szinódusi út nevű programjuk az említett súlypontokkal ezt a célt szolgálná. Mint kiderült, a Vatikán nem híve a mélyre ható reformoknak és a külön utas próbálkozásoknak, a demokratikus megoldásoknak meg még annyira sem.

A német katolikus püspöki konferencia elnöke Reindard Marx bíboros jóváhagyásával indított reformfolyamat miatt kialakult feszültség miatt, Marxot a Vatikánba rendelték, ahol a bíboros szerint hosszan tartó és mélyreható tárgyalásokat fog folytatni.

A laikus hívőket is magában foglaló, a reformok kidolgozását irányító központi bizottság elnöke Thomas Sternberg határozottan visszautasította a vatikáni bírálatot, amit egyszerű „megfélemlítési kísérletnek” minősített. „Ki az, aki azt hiszi, hogy bárki egy ilyen mélységű válsághelyzetben képes megakadályozni a szabad párbeszédet, ami a megoldásokat és a szükséges reformlépéseket keresi?”- tette fel a kérdést Sternberg.

A német katolikus egyházon belüli reformmozgalom, amely a „Mi vagyunk az egyház” nevet viseli, felhívással fordult a német püspöki konferenciához, amelyben felszólítják a püspököket, ne hagyják magukat megfélemlíteni a Vatikántól. “A Rómából érkezett levél az egyház egzisztenciáját veszélyeztető válság leküzdésének utolsó esélyét próbálja meg semmissé tenni” – írják.

A német katolikus egyházat 2018-ban több mint 200 ezer hívője hagyta el. Egészen pontosan 216.078-an voltak, akik hivatalosan töröltették magukat az egyházhoz tartotzók listájáról. A német katolikus püspöki konferencia ezt drámai fejleménynek minősített és arra emlékeztetett, hogy ez a második legnagyobb kilépési szám egy év alatt, a II. Világháború vége óta.

2017-ben a kilépők száma 167 500 volt, vagyis egy év alatt közel egyharmaddal emelkedett. Jelenleg több mint 23 millióan tartoznak a katolikus egyház kötelékéhez Németországba, ami a lakosság 28 százalékát jelenti.

Németországban a hívők egyházi adót fizetnek, ebből tartják fenn az egyházukat. Állami támogatást nem kapnak. Aki valamilyen egyház hívének vallja magát, attól az adóhatóság hajtja be az egyházi adót, ami a mindenkori személyi jövedelemadó meghatározott hányada. Ez vallási felekezetekként eltérő, de átlag a fizetendő személyi jövedelemadó 8 százaléka körül mozog.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s