A 10 legnagyobb létszámú, Bécsben élő, nem osztrák származású nemzetiségi csoport

Levonult az Ausztriába irányuló bevándorlási hullám. A hivatalos adatok szerint a 2015-ös csúcshoz képest, amikor az országba bevándorlók nettó száma elérte a 113 ezret, tavaly ez a szám már csak 35 ezer volt, ami megegyezik a 2006 és 2011 közötti átlaggal, vagyis megszokottnak nevezhető.

Ma mintegy 2,02 millió migrációs hátterű él a 8,5 millió lakosú Ausztriában. Ide sorolják azokat, akiknek legalább a szüleik nem Ausztriában születtek. Az elmúlt 5 évben a migrációs háttérrel rendelkezők aránya 19,4 százalékról 23,3 százalékra nőtt. Azaz több mint minden ötödik Ausztriában élő nem osztrák származású.

Az osztrák illetékesek szerint a menekültek integrációja a várt tempóban halad, számos ország megirigyelheti az osztrák adatokat, de még így is sok a teendő. Míg a foglalkoztatás átlagos aránya Ausztriában 75,3 százalék, addig ugyanez a menekültként az országba érkezettek között tavaly 35,7 százalék volt, ami rendkívül gyors javulást mutat, hiszen egy évvel korábban ez az arány még csak 27,1 százalékon állt. Az integrációs folyamaton belül a legnagyobb problémát változatlanul a nyelvismeret hiánya okozza.

Mindezek fényében legalábbis elgondolkodtató, hogy milyen alapon kéri a magyar belügyminisztérium a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet fenntartását Magyarországon. Annál is inkább, mivel a törvényben foglalt egyetlen feltétel sem áll fenn ahhoz, hogy a rendőrségnek kivételes jogokat adó törvényt hatályban tartsák. Annál is inkább, mivel a hivatalos statisztika szerint tavaly összesen 64 személy kapott Magyarországon menekült státuszt, a mintegy 600 kérelmezőből.

Miközben a törvény szerint a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet kihirdetésének feltétele, hogy

a Magyarországra érkező elismerést kérők száma

egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja,

ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –

egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy

két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy

egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja.

A jelenlegi hivatalos adatok alapján a törvény kihirdetésének egyetlen feltételének a töredéke sem áll fenn, ami természetesen nem akadályozza meg sem a belügyminisztériumot sem a kormányt, hogy az előbbi indítványozza, az utóbbi pedig elrendelje a válsághelyzetet, ami kimeríti a kész röhej kategóriát.

A rendőrség a törvény alapján:

  • útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
  • nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
  • magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
  • területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
  • Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s