Nagy-Britannia esélytelen az USA szövetségeseként az EU-val szemben

A két csókos barát, Donald Trump és Boris Johnson egyformán megpróbálják Európát kicsinek és gyöngének beállítani, arra játszva, hogy majd az egyes tagországokkal külön-külön kötött alkukkal előnyösebb helyzetbe hozhatják magukat, mint az egységes EU-val mérkőzve. Ez értelmetlen és nem is fog sikerülni.

A két politikus közül Johnson áll közelebb a keserű felismeréshez, hogy ez nem fog könnyen menni, sőt mi több, akár nagyon rosszul is végződhet. Nem lesz európai szándék arra, hogy London a Brexit után a korábbinál előnyösebb viszonyt tudjon kialkudni Brüsszellel. Ezen nem változtat, hogy a brit kormányfő a fotósoknak és a hazai híveinek örömére Emmanuel Macron asztalára teszi tüntetően a lábát.

A láb az asztalon nem lesz elég Franciaország és Brüsszel meggyőzéséhez

Trumpnak még van egy kis ideje, hogy megértse Európát, de tőle aligha várható el, hogy váratlanul megvilágosodik és rájön, miért is választották meg az Egyesült Államok elnökének, és hogy – mint ilyen – nem csak a saját országért felelős, de a szövetségeseivel szemben is vannak kötelezettségei, amit, ha elhanyagol, nem csak azok, de ő is rosszul fog járni. Lehet Európát kicsire dumálni, de a kontinens még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasági övezete és a lakosság számát tekintve, tehát mint piac sem elhanyagolható tétel.

Most, hogy a németek mellett Franciaország is komolyan veszi az európai nagyhatalmi státuszát és a német politikai szélcsendet kihasználva egyre másra fogalmazza meg a vízióit a jövő Európályáról, a nyomás nem csak abba az irányba nyilvánul meg, hogy Európát talán mégis egy lazább gazdasági szövetség státuszában kell tartani, de abba az irányba is, hogy mégis csak lehet ráció egy központosítottabb és önállóban fellépni képes, egységes Európában is.

Paradox módon – nem kizárt – hogy éppen az EU ellen a keleti perifériákról, Washingtonból, Londonból és természetesen Moszkvából indított támadások fogják felgyorsítani a kontinens politikai és védelmi integrációját, miután Európa leckét kap, milyen az, ha nem tud hatékonyan fellépni a saját érdekében, mint egy nagy gazdasági övezet és politikai egység, helyette hagyja magát kis, egyenként a sarokba szorítható országokra szalámizni.

London és Washington jelenlegi vezetésének átmeneti érdekeivel szemben Moszkvának tartós előnye származna, ha Európát megosztva, az EU-t meggyengülve látná és nem Brüsszelben, hanem az egyes nemzetállamokban születnének a döntések az oroszokkal fenntartott viszonyról. Ez sem fog menni. Akkor sem, ha Putyin némi sikereket mutathat fel az EU tagországainak magához édesgetésében.

Áttörést azonban nem sikerül elérnie. Nem nevezhető ugyanis stratégia győzelemnek, hogy Orbán Viktort vezetőszáron tudja irányítani és Oroszország trójai falovává tudta tenni Brüsszelben, vagy akár Csehország és Olaszország megingása sem jelent veszélyt az egész EU helyzetére. Amíg Franciaország és Németország nem enged az Oroszország elleni embargóból, amíg ez a két ország együtt lép fel az EU-ban és egyben tartja annak meghatározó erőit, addig Orbán Viktoroknak nem terem babér.

Orbán nem csak tartós sikerekre nem számíthat, de azzal kell szembenéznie, hogy folyamatosan és egyre nagyobb mértékben szigetelődik el Európában, de a tengeren túl is, hovatovább már csak egzotikus országokban vannak kétes erkölcsű és jövőjű szövetségesei, olyanok, akikkel együtt mutatkozni egyáltalán nem módi sehol a világon. Ez lassan, de biztosan meg fog látszani a magyar politika mozgásterének beszűkülésében, majd az ország gazdasági helyzetének destabilizációjában is.

Kár, hogy ezt meg kell várnunk, mert jelenleg az országban nincs olyan ellenzéki erő, amely időben ki tudná venni a kormányrudat Orbán kezéből, megelőzve ezzel a további veszteségeket és a végső tragikus kifejlet helyett, lassan visszakormányozná hazánkat a nyugati szövetségesi rendszerekbe, ezzel stabilizálva a helyzetünket és biztosítva, hogy újra konstruktív tagjai legyünk az EU-nak és a NATO-nak, részt vehessünk a közös problémák megoldásában, ismét megbecsült szövetségesei lehessünk az európai nagyhatalmaknak és az Egyesült Államoknak.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s