Vlagyimir Putyin arannyal szelfizik

Oroszország és Kína az Egyesült Államok által uralt nemzetközi pénzügyi rendszertől való függetlenségének kiépítésén dolgozik. Mindkét ország nagy volumenben szabadul meg az amerikai államkötvényektől, a dollártól és nagy stílűen, tonnaszám vásárolja az aranyat. Magyarország tavaly megtízszerezte az aranykészletét.

Szinte a világ minden központi bankja – egy közelgő válság előszelét érezve – növeli az aranykészletét, ami csak tavaly összesen 651 tonnával nőtt, de ezek közül is kiemelkednek az aranybeszerzés arányaival a Kínát és Oroszországot teljes mértékben másolni látszó Magyarország, Lengyelország, Törökország és Kazahsztán. Magyarország tavaly az aranytartalékait megtízszerezte – megismétlem – megtízszerezte, 3,1 tonnáról 31, 5 tonnára emelte.

Oroszország a világ egyik legnagyobb aranykitermelője tavaly 314 tonna aranyat bányászott, amiből az orosz nemzeti bank 274 tonnát azonnal meg is vásárolt. Mivel a világ aranytermelése stagnál, a nemzetközi piacról hiányzó orosz arany az egekbe hajtotta a nemesfém árát. Az arany egy év alatt 20 százalékkal drágult.

A legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok (tonnában)

Kína szintén arannyal pótolja a tartalékaiból nagy tömegben eladott amerikai államkötvényeket és idén már az év első felében mintegy 74 tonna aranyat vásárolt. Mivel a világ az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt veszélyben látja a jövőt, az amerikai kamatláb ismét csökkent, az aranyba menekül, aminek következményeképpen az orosz aranytartalék szintre napról napra rohamtempóban értékelődik fel.

Putyin komolyan gondolja, hogy függetleníti magát az amerikaiak által irányított nemzetközi pénzügyi rendszertől, és tartalékaiban folyamatosan csökkenti az amerikai államkötvények arányát. Ma Moszkva alig 12,8 milliárd értékben birtokol ilyen papírokat, szemben a 2010-es évvel, amikor ez a szám még 180 milliárd volt.

Ezzel párhuzamosan az oroszok dollártalanítani akarják a külkereskedelmüket. Nem csak a tartalékaikból vezetik ki a dollárt, de egyre több nemzetközi üzleti, szállítási megállapodásnál kötik a szerződéseket nemzeti valutákban dollár helyett. A Bloomberg ügynökség jelentése szerint az orosz külkereskedelemben az áruk és szolgáltatások immár óriási tömegénél nem dollárban számláznak.

Jelenleg az orosz aranytartalékok nagysága 2000 tonna körül mozog. Ami kétszerese a 2014-es készletnek. Vagyis a tendencia jól látszik és a célokat sem rejti véka alá Moszkva. Csakhogy: a 2000 tonnás aranytartalék bár nem csekély, de a világ ranglistán csak a 6. helyre elég.

Nagyobb tartalékkal rendelkezik Franciaország, Olaszország vagy például Németország a maga 3400 tonnás aranykészletével, ami a világon 2. legnagyobb, de messze elmarad az Egyesült Államok 8100 tonnás aranytartaléka mögött, ami négyszerese Putyin aranyhegyeinek.

Ehhez járul még néhány elgondolkodtató adat az orosz és kínai törekvések margójára, amelyek némi fényt vetnek a törekvések realitására, vagy legalábbis a cél elérésének nehézségére. A világ országai devizatartalékainak 62 százaléka még mindig dollárban van, 20 százaléka euróban, 5 százalék japán jenben. A világkereskedelem 60 százalékát dollárban számolják el.

A világ országai devizatartalékainak valuták szerinti megoszlása százalékban

Továbbá: a világ devizakereskedelme tranzakcióinak 88 százalékában van szerepe a dollárnak és 31 százalékában az eurónak. (Vagyis sok tranzakcióban mindkét valuta játszik) A nemzetközi fizetések valamivel több, mint 40 százalékát dollárban realizálják, 36 százalékát euróban. Sehol az orosz rubelnek mérhető részesedése a világgazdaságban nincsen és soha nem is lesz.

Számos országot frusztrált, amiért az amerikaiak és a dollárjuk ilyen egyeduralkodóvá vált a világon, de egyelőre ellene senki tenni semmit nem tud, főleg nem Oroszország. Hogy Moszkva álmai a függetlenségről az USA uralta nemzetközi pénzügyi rendszertől mennyire irreálisak, azt más adatok is durván megmutatják.

Egyes valuták részesedése a nemzetközi fizetési forgalom

Az Egyesült Államok 21 000 milliárd dollár körüli GDP-jével szemben az Oroszok 1,649 milliárd dolláros GDP-je alig a 12 helyre elegendő a világranglistán. Kína és Japán mellet India, Brazília is Oroszország előtt van. Európa nagy országai közül egyedül Spanyolország GDP-je szorul egy hellyel Oroszország mögé. Az egy főre jutó GDP-t mérve, ami egy ország versenyképességét ugyancsak jól illusztrálja, Oroszország – írd és mond – a világon – az előkelőnek alig mondható – 68. helyen áll.

A top 10 ország GDP-je 1960 és 2017 között

A realitások természetesen nem zavarják Vlagyimir Putyint abban, hogy uralkodásának 20. évfordulójához közeledve győzelmi diadaljelentésben adja az egyre rosszabbul élő orosz alattvalói tudtára, hogy országa aranykészleteinek értéke fedezi az éves orosz külkereskedelmi forgalom 100 százalékát. Oroszország erős és arany lábakon áll.

Pont mint az ugyancsak aranyba utazó Magyarország, Törökország, Lengyelország és Kazahsztán. Ha e névsort ismerve az Egyesült Államok nyugodtan ül a babérjain, akkor alighanem tudnak valamit, amit Moszkvában nem, vagy nem akarnak tudomásul venni. Nem beszélve Magyarországról, Lengyelországról, Törökországról és Kazahsztánról. Persze nem árt, ha mi is tisztában vagyunk a realitásokkal, bárki, bármit is mond.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s