Gyárfás és Wladár

Nem tőlem származik a címben szereplő állítást, hanem Adam Michnik lengyel ellenzékitől, aki jó néhány évet töltött a kommunista Lengyelország börtöneiben. Akkor mondta ezt rendszerváltó társainak címezve, amikor azok az első szabadon választott parlamentben a korábbi baloldali, de megválasztott politikusokat akarták eltiltani a demokrácia élvezetétől: „Úgy látszik, mindannyian Sztálin gyermekei vagyunk – mondta.”

Miért lenne Wladár Sándor a Magyar Úszószövetség elnöke is Sztálin gyermeke? Hát csak azért, mert Wladár Sánor – legalábbis az Index szerint – azt tudta mondani, hogy – mivel egy úszó ráütött egy dél-koreai táncosnő fenekére, és ebből kellemetlensége származott, meg fogja tiltani az összes úszónak – na nem a fenékre verést – de egyáltalán, hogy szórakozni menjenek, vagyis, hogy felnőtt emberként, oda menjenek, ahová kedvük van.

Mert – ezek szerint – aki úszónak áll, az olyan nemzeti küldetést teljesít – szemben mondjuk az akadémikusokkal – hogy nem mehet csak, úgy oda, ahová akar, amikor akar, hanem csak oda, ahová és amikor Wladár Sándor generalisszimusz megengedi.

Gondolom itt is az a magyarázat, hogy az állam pénzéből élő emberek azt csinálnak, amit az államot képviselő emberkék, jelen esetben Wladár Sándor nekik megengednek. Ebből az látszik világosan, hogy jobb akadémikusnak lenni, mint úszónak, mert az akadémikusainkat azért még nem vegzálta senki, hogy munka után kinek a fenekét paskolják.

Wladár egyébként végig – mint Orbán Viktor – egyes szám egyes személyben beszélt, bár a Magyar Úszószövetséget még nem privatizálta, vagyis annak – reményeim szerint – vannak illetékes szervei az ilyen esetek kezelésére, de ha nincsenek és ez kizárólag Wladár személyes döntésén múlik Kenderesi sorsa, akkor Sztálin elvtárs tényleg dörzsölheti a tenyerét.

Az külön felkeltette az érdeklődésemet, amit Wladár arról mondott, hogy most aztán mindenki láthatja, hogy mi, és az hová vezethet. Most aztán láthatják – azok az idióta úszók (ezt én teszem hozzá, ezt nem mondta, legfeljebb gondolta) – milyen könnyű elcsúszni egy banánhéjon. Majd Wladár elvtárs gondoskodik arról, hogy soha a bánatos életbe magyar úszó még egyszer banánhéjon el ne csúszhasson. Kitiltja a banánt az uszodáknak még a közeléből is.

Most még csak annyit a Magyar Úszószövetségről és az úszásról, mint nemzeti sportunkról: ha jól emlékszem, az egykori szövetségi kapitányunkat Kiss László két éve szexuális zaklatásért váltották le. Arról már nem is akarok egy szót sem ejteni, hogy az Úszó Szövetség korábbi, emblematikus elnöke, Orbán Viktor kormányfő egyik kedvence, Gyárfás Tamás ellen éppen a napokban emelek vádat gyilkosságra felbujtás miatt. Vagyis Wladár Sándor, mint sportfunkcionárius egy kicsit visszafoghatná magát, mivel az Úszószövetség neve, mint olyan, valahogy az utóbbi időben nem cseng annyira jól. Erkölcsi alapon legalábbis, mert aranyéremileg minden rendbe van.

Nekem úgy tűnik, hogy az úszótársadalomban Kenderesi fenékre verése még a kisebb gondok közé sorolható. Wladár Sándor szerint ugyanis: fenékre verés ide, banánhéj oda, senki ne gondolja, hogy az olimpia előtt az ittasan dél-koreai fenekekre gerjedő úszót el fogják tiltani a versenyzéstől. Meg a bánatos francot! Vannak fontos dolgok, erkölcsök, meg ilyesmik, de az érem csillogása mindent felül ír. Van akit teljesen meg is zakkant.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s