A magyar kormányfő egyre többször veszi igénye a Wizz Air légitársaság fapados gépeit. Természetesen a dolognak komoly anyagi háttere van. Orbán Viktor korábban Garancsi István vagy Csányi Sándor nemzeti nagytőkések magángépein szelte a kék eget, de – ezekért az útjaiért – ahogyan azt a mindig igazat és csak a szín tiszta igazat mondani szokott volt Csányitól megtudtuk: személyesen fizetett, de ezentúl nem fog.

Orbán Viktor – bár mint kormányfő a magyar átlaghoz képest nem keres rosszul – egyszer csak rá kellett döbbenjen: elfogyott a konyhapénznek a repülőutakra félretett része. Ekkor még egy darabig nem mondott le a kényelmes magángépekről, és személyi kölcsönt vett fel Csányi Sándor bankjától, az OTP-től.

Amikor azonban szembesül azzal, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni, a postaládából kipotyogtak a törlesztő részletek csekkjei, a kormányfő azt gondolta: lehet, mégis Lázár Jánosnak volt igaza, aki Csányit az ország első számú uzsorásának nevezte? Akkor itt a vége, nincs tovább. Ezt már a megtakarított pénzének a rovására sem folytathatja tovább. Felment a hálóra és vett magának egy fapados jegyet.

Persze nem Orbán Viktor lenne Orbán Viktor, ha mindjárt nem gondolt volna arra is, hogy a korábban magángépekre kidobott milliókat valahogy jó lenne visszakeresni. Ezért felhívta Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérét és üzletet ajánlott neki, amiről tudta, hogy már meg is van kötve, hiszen ahhoz van szokva, – nem véletlenül – hogy akinek ő üzletet ajánl, az szinte soha nem szokta visszautasítani.

Így lett Orbán Viktor a Wizz Air reklámarca. A kormányfőnek egyébként is tetszett a cég már korábban is, hiszen ez egy magyar sikertörténet, nem csak Váradi József személye miatt, de mert a cég a Jersy szigeteken van bejegyezve, a cég jogi központja – üzleti megfontolásból a svájci Genfben – az irodája, ugyancsak üzleti megfontolásból, az olcsó munkaerő miatt Budapesten van. Ez egy igazi fideszes modell tulajdonképpen. Nem tudod ki a cég tulajdonosa, a munkát magyarok végzik olcsón, a pénz meg egy svájci bankban landol.

Egy szó mint száz, a magyar kormányfő szép pénzt szakít azért, hogy arcával a légitársaságot reklámozza. Hogy Váradi mennyit fizet neki, az természetesen üzleti titok, nem tartozik senkire és nem is érint senkit, hiszen a pénzt mindjárt Orbán Viktor valamelyik svájci számlájára utalják. Ezzel egyszer s mindenkorra vége a korábban folyó találgatásoknak, hogy miért a Csányi vagy miért a Garancsi gépén jár meccsekre a kormányfő és ezért mennyit fizet, vagy mennyit nem.

Az más kérdés, hogy nem is olyan régen még azt mondta és nem is akárhol, mert a magyar parlamentben a magán repülőgépes útjait firtató ellenzéki kérdésekre, hogy: “Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!” Ezt sokan úgy értelmezték – rosszul – hogy a miniszterelnök ezzel azt akarja mondani, a jövőben is folytatja a korábbi gyakorlatot, pedig – szó szerint – azt mondta, hogy a jövő héten is. Ez nem jelenti azt, hogy az azt követő heteken dettó.

Váradi József a Wizz Air első embere, amikor Orbán reklám célú alkalmazásáról döntött nem arra számított, hogy egy ilyen ismert személy megjelenése a cég gépein sok utast fog arra ösztönözni, hogy Wizz Air jegyet vegyen, azzal kalkulálva, hogy egy repülőtől, amelyiken a kormányfő utazik nyilván elvárható, hogy ne essen le, de még csak ne is késsen.

A fő szempont Orbán alkalmazásakor egyáltalán nem ez, hanem az volt, hogy Magyarországon, de talán még Európában sincs még egy olyan széles körben utált alak, mint a magyar kormányfő. Tekintettel arra, hogy a Wizz Air sem mondhatja el magáról, hogy az utasok százezrei minden nap imába foglalják a nevét a rendszeres késései, meg az itt-ott felejtett csomagok százai, sőt a reptéren hagyott utasai miatt, egy a Wizz Airnél is jobban utált ember, mintegy villámhárító működhet, és magára húzza az ellenszenvet, aminek célpontja nélküle a légitársaság lenne.

Ki az, aki nem felejti el azonnal – felszállva egy Wizz Air gépre – hogy a légitársaságról milyen kellemetlen emlékei vannak, vagy milyen rossz híreket olvasott az olcsó, ámde lehúzós és színvonaltalan járatairól, amikor a mellette lévő ülésen a magyar miniszterelnököt látja elomlani a maga száz kilós valóságában, a jól ismert antipatikus és egy vidéki kocsmárosra hajazó mosolyával. Egyrészről.

Másrészről meg, van-e olyan Fidesz-hívő, aki meglátva, hogy Orbán Viktor az ő gépén foglal helyet, ne érezné rögtön, hogy milyen jól döntött, amikor ennél a légitársaságnál vásárolt jegyet, hiszen maga a kormányfő megjelenése egy adott helyen elég a híveinek, hogy a helyet szent hellyé avassák, és búcsújárás célpontjává változtassák.

Amolyan Tusványos-fíling uralkodik el ilyenkor a fideszesen. Mit érdekli őt, hogy Tusványoson mekkora a sár és esik az eső a nyakába, kilométereke kell gyalogolni a szent helyig, ha egyszer ott végre egy levegőt szívhat az imádata tárgyával. Ugyanez az érzés vesz erőt rajta a Wizz Air gépén és észre sem fogja venni a foltos üléseket, hogy nem tudja kinyújtani a lábát, hogy ingyen egy pohár hideg vízzel sem kínálják a repülő út ideje alatt, hogy egy hangárból kellett kigyalogolnia a gépig, esőben, sárban.

Más pozitív hozadéka is van annak, hogy Orbán lett a Wizz Air reklámarca. Mindenki látni fogja, hogy sem Garancsi István, sem Csányi Sándor egy mákszemnyit sem veszít korábbi pozíciójából, mindketten élvezni fogják azokat az előnyöket, amelyeket eddig is, legyen szó állami megrendelésekről, uniós források megszerzéséről, bár a magyar kormányfő a közelébe se megy a magánrepülőiknek. Ezzel megdől az a rossz indulatú ellenzéki pletyka, amely összefüggést vélt felfedezni a magángépek korábbi kormányfői igénybevétele és a gépeket tulajdonló nemzeti nagytőkések gyarapodása között.

Nem mintha enélkül nem lenne napnál világosabb, hogy a magángépek igénybevétele magyar focimeccsek megtekintésére – ahogyan az a kormányszóvivői hivatal is megfogalmazta – nem tekinthető a nemzeti nagytőkésektől kapott ajándéknak. Mert, hát ki tekintené ajándéknak, hogy magyar focistákat láthat kínlódni és a labdarúgás nevű sportot gyalázni. Ez nem jutalom, ez büntetés. Főleg Orbán Viktor számára, aki fél életét és a magyar köztársaság adóbevételeinek egy jelentős részét áldozta fel – hiába – azért, hogy ez ne így legyen.

És – hogy a magyar kormányfő parlamentben a repülésről elhangzott szavait a magyar focira alkalmazzuk: ez “harminc éve is így ment, jövő héten is így fog menni!”

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s