Behajózásra váró német autók Bremerhavenben

Németország a 3. helyet foglalja el a világ legtöbbet exportáló országainak listáján. Több árút Németországnál csak Kína és az Egyesült Államok értékesít a határain túl, ebben a sorrendben. A külkereskedelem részesedése a német exportban (az import és az export együtt) igen magas, eléri a 87 százalékot.

A legnagyobb exportáló országok dinamikus sorrendje 1970 és 2017 között.

Összehasonlításként: Kínában a külkereskedelem aránya a GDP-hez képest 38 százalék, az Egyesült Államokban 26 százalék. Vagyis a német gazdaság kiemelkedő mértékben függ a világgazdaság, a világkereskedelem aktuális helyzetétől.

Magyarország ennél is sokkal jobban függ a külvilágtól. Azon belül is kiemelkedően a német gazdaságtól. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke mintegy 180 százaléka a magyar GDP-nek.

Magyarországnál Európában csak Luxemburg, Málta, Írország és Szlovákia függ jobban az exportól és az importól. Az Európai Unióban a külkereskedelem átlagos aránya a GDP-hez képest 45 százalék körül mozog.

Van egy rossz és egy jó hírem. A jó hír: GDP-hez mért nagy külkereskedelmi arány általában a versenyképes, gazdag országokat jellemzi, amelyek erős iparral, innovatív gazdasággal rendelkeznek.

A rossz hír: Magyarország nem tartozik a versenyképes gazdasággal rendelkező, gazdag és dinamikusan fejlődő országok közé. A magyar külkereskedelem döntő hányadát nem magyar, hanem Magyarországon működő külföldi, főleg multinacionális cégek generálják.

Ennek tükrében érdemes értékelni a magyar kormány és Orbán Viktor a magyar gazdaság és a magyar lakosság biztonságát alapjaiban kockáztató külpolitikáját.

Magyarország az elmúlt 10 évben kizárólag azokkal az országokkal manőverezte soha nem látott mélypontra a politikai kapcsolatait, amelyeknek a Magyarországon működő és itt befektető cégeitől a magyar exportteljesítmény és ezzel a magyar gazdaság helyzete függ. (Németország, az Egyesült Államok, az EU egészében, és rajta keresztül a tagországok többsége.)

Magyarország az elmúlt 10 évben azokkal az országokkal fűzte szorosra a politikai kapcsolatait, és azokkal igyekezett baráti viszonyt kialakítani, amelyek vállalatainak befolyása a magyar exportra, a magyar gazdaság teljesítményére nem sokkal nagyobb a nullánál.

És végül az egymillió forintos kérdés: melyek lesznek Európában azok az országok, amelyik – tekintettel a fentebb ismertetett adatokra – a legkedvezőtlenebb helyzetbe fognak kerülni a kibontakozó világkereskedelmi háború, az ebből fakadó világgazdasági visszaesés következtében?

Nem véletlen tehát, hogy a magyar kormány gazdaságvédelmi akcióterv kidolgozását jelentette be? Az sem lesz a véletlen műve, hogy ennek hatása egyenlő lesz a nullával. A magyar gazdaság sorsát az exportpiacokon bekövetkező folyamatok, mindenek előtt a német gazdaság helyzetének alakulása fogja megszabni.

Annak lehetősége, hogy egy kikerülhetetlennek látszó világgazdasági válság esetén a víz felszínén tudjuk tartani magunkat, azon múlik, hány és milyen minőségű szövetségesünk van, mennyire tartja a fejlett világ megbízható politikai partnernek és szolid szövetségesnek a magyar kormányt. Ebből eredően Magyarország esélyei rosszabbak a rossznál.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s