TGM, aki az egyik legokosabb magyar nyelven megnyilvánuló filozófus és publicista, interjúban festett katsztrófa előtti képet Magyarországról és a világról, amiben majdhogynem azt sugallja, hogy mindenki menjen a tiszta szobába és akassza fel magát a szemöldökfára. Mert a közelgő fasizmus, az ökológiai katasztrófa és a kapitalizmus öngyilkos viselkedése, nem holnap, de inkább még ma úgyis elpusztít valamennyiünket.

Az, hogy a helyzet – enyhén szólva – bonyolult és a megoldatlan problémák száma világviszonylatban sem akar csökkenni, Magyarországon pedig még a probléma meghatározása sem történt meg igazán, nem új felismerés, mondhatni a megoldatlan problémák tömkelege egyidős az emberiséggel, és ha elég pesszimisták, vagy – ahogy tetszik – realisták vagyunk, akkor be kell látnunk, igazából semmilyen világproblémát nem oldottunk meg azokból, amelyek már Krisztus előtt is léteztek.

A kapitalizmust és fő politikai, társadalmi termékét a polgári demokráciát nyilván sok mindennek lehet nevezni, csak végső és tökéletes rendszernek nem. Ezen nem változtat, hogy – állítólag – nem tud nála senki jobbat. Állítólag. Most az interjúban TGM – mintegy a nyugati világgal szembeni alternatív mintaként – Kínát állította elénk racionálisan irányított társadalomként, igaz mindjárt hozzátéve, hogy mákszemnyi demokrácia, szabadság sem fér el benne.

Egy szó, mint száza, TGM leszámolt a világgal, egyben kijelentette – amit már sokan mások is – hogy egy diktatúrát a rendszer belső szabályait betartva, vagyis békés úton, még kevésbé demokratikus eszközökkel felszámolni nem lehet, továbbá senki ne számítson külső segítségre, mert a világ számára a magyar probléma nem probléma a többi, ennél sokkal nagyobb gondjához mérten.

Ilyenkor szokott az ember arra gondolni, hogy ez is volt már egyszer, és az emberiségre zúdult özönvíz, amit most is jósolnak, egyszer csak leapadt és az x. galamb végül mégis zöld ágacskát hozott a csőrében. Na erre ne számítson senki, aki TGM-et olvas, mert szerinte sehol egy Noé és nem épül az emberiséget és a föld sokszínű életvilágát megmentő bárka sehol.

Na itt és ezzel most és komolyan vitába szállnék. TGM-nek igaza van egy adott koordináta rendszerben, egy két, vagy mondjuk 3 dimenziós világban, amiben egyre több kétely merül fel azzal kapcsolatban, hogy az ismert szabályok és rendszerek alkalmasak lennének a világ megértésére, még kevésbé a világ jobbá tételére. De ilyenkor szokott jönni – legalábbis a tudomány hasonló dilemmái idején – egy matematikus, egy fizikus, Bolyai, Lobacsevszkij vagy egy Albert Einstein, akik tiszta vizet önt a pohárba.

Annak esélye, hogy a 21. század lesz az, amelyben – ha nem is végleges – de multinacionális és az egész bolygót érintő megoldások és válaszok születnek az évezredes problémákra, azzal egyenes arányban nő – szerintem – amilyen mértékben nő az emberiségre leselkedő globális veszély. Azért az általános relativitás elméletben megfogalmazott e=mxc2-hez hasonló zseniális magyarázatra nem nagyon lehet számítani.

Mégis – előbb vagy utóbb – rá kell döbbennie a föld lakosságának gondolkodásra és előrelátásra alkalmas értelmesebb részének, hogy minden téren, minden probléma esetében új megközelítésre van szükség. A világot globálisan személő és azt a maga teljességében és bonyolult összefüggésében megértők száma egyre nő. Befolyásuk ma még nem elég ahhoz, hogy a helyes válaszok szülessenek globálisan és nemzetállami szinteken, de az értelem pont olyan intenzíven nyomul, mint az idiotizmus, a korlátoltság, a bigottság és az ócska önzés.

Tehát – szerintem – a harc még nem dőlt el. És a győztest a zöld sarokban látom. Ahogy az Orbánok, Trumpok, Putyinok, Erdoganak, Kaczynskik és társaik elmennek a falig, úgy válik egyre világosabbá a többség számára, hogy nem arra vezet a helyles út, ezek az emberek és az általuk újjáélesztett ócska eszmék semmilyen akkut probléma megoldására nem alkalmasak, hogy itt valami egészen másra van szükség, de a legkevésbé rájuk.

Az egyik legjobban alkalmazkodó emlős a patkány. Nála csak az ember képes jobban alkalmazkodni a környezetéhez. Egyszerűen elpusztíthatatlanok vagyunk. Csak az emberek nem egyszerűen élni és szaporodni akarnak, (akár mit is mond erről Orbán Viktor) hanem jobban élni és értelmes életet élni. Szabadon járni-kelni, gondolkodni, véleményt formálni a világról, megismerni a világmindenséget, a földet, az óceánokat, magát az embert, az élet lényegét és azt is, hogyan lehet elkerülni – majd egyszer valamikor – a halált.

Mindenki, aki ebben, a szabadságában, a megismerés vágyában, a jobb életre törekvésben az emberiséget megakadályoznia akarta az elmúlt évezredekben, kivétel nélkül a történelem szemétdombján végezte. Ennek nem mond ellent az sem, hogy mindegyik után jelentkeztek újak, akik ugyanazt az utat akarták bejárni, mint a levitézlett elődeik, és az sem, hogy az emberiség eddig elég együgyű volt megengedni nekik, hogy újra próbálkozhassanak.

A történelem azonban nem ismétli önmagát. Ezt csak azok gondolják, akik tanultak a múltból és felismerik a retrográd erők kísérleteit a történelem kerekének visszaforgatására. Az új diktátorok és a friss demagógok semmi újat nem találtak ki, a rég bevált módszereket élesztik újjá és korszerűsítik az adott kor technikai lehetőségeit meglovagolva. Vagyis ami itt és most változik, az az, hogy a világ egyre több szegletében és egyre több ember ismeri fel a korlátait és akar azokból kitörni.

Minél rosszabb lesz a világ helyzete, annál közelebb kerülünk a globális megoldáshoz. A maihoz hasonló világgazdasági helyzetben írták a klasszikusok, hogy a világ újrafelosztása törvényszerűen világháborúhoz vezet. Ma – még, ha ugyanaz, vagy annál is rosszabb lenne a helyzet – akkor is nagyobb az erőszakos, háborús megoldásokkal szembeni társadalmi ellenállás, mint a történelemben bármikor korábban. Továbbá a mai nemzedékek sem abban és úgy szocializálódtak, amiben és ahogyan mi.

Azt szokták mondani, hogy két fajta viselkedés jellemző az emberekre válsághelyzetekben. Vannak, akik összeomlanak, tehetetlen páni hangulat vesz rajtuk erőt, világ végét kiáltanak és készek akár az öngyilkosságba is menekülni, mert nem látnak maguk számára más megoldást. És vannak, akik ilyenkor nyújtják a legtöbbet, az erejük megsokszorozódik, a stressz hatására jobban teljesítenek és magukat múlják felül. A legtöbb ilyen embert – békeidőben – sportpályákon látunk.

Megérik a világhelyzet és a magyar helyzet is arra, hogy kitermelődjenek a jövő hősei és az emberiség alkalmas vezetői. Ehhez az is kell – sajnos – hogy a helyzet a mainál is rosszabb, a belőle fakadó stressz, a mainál is erősebb, az igény a „megváltásra”, a változásra a mostaninál is sokkal nagyobb legyen. A föld 7 milliárd lakója közül ki fog választódni az a néhány százezer, aki megérti a kor szavát és cselekedni és képes lesz. Nem a hívő beszél belőlem, hanem az ateista mondatja ezt velem. Az ateista bízik igazán az emberekben, mert neki nincs istene, akibe kapaszkodhatna.

TGM jól látja a helyzet tragikusságát, de nem látja a tragikus helyzetben a kibontakozás csíráját és a megoldásra törekvők egyre tömegesebb szerepvállalást. A mindennapok politikai történéseire vetítve: az európai parlamenti választásokon az eddig uralkodó nagy néppártok, velük a politikai múlt vereséget szenvedett, még nem győzték le véglegesen, de visszaszorulni volt kénytelen.

A szélsőjobb, az emberiség rossz énje sem ért el áttörést, inkább elmaradt a várt, globális megerősödése. Jöttek viszont a zöldek, akik folyamatosan izmosodnak. A zöldek, akik klímatudatosak, szociálisan érzékenyek, globálisan gondolkodnak, akik a jövő felé fordulnak a múlt helyett és készek új, forradalmi megoldásokra.

Ha nem is biztos, hogy ők, de a hozzájuk hasonlóak fognak kiutat találni a ma kilátástalannak látszó problémákból az egész világon. Talán arra lesz szükség, hogy az emberiség léte, a bolygónk, amelyen élünk, az életünk kerüljön veszélybe, hogy egy új megközelítés nyerjen teret az egész világon. Nyilván globális szemlélet és rendszerváltás nélkül elpusztulunk. A növekedés és profit centrikus mai kapitalizmust le kell váltani – ebben TGM-nek igaza van – de abban nincs, hogy ez megoldhatatlan feladat lenne.

Ahogy Orbán Viktor és együgyű, retrográd, embertelen, a magyarság pusztulását eredményezni képes rendszerének megdöntése sem megoldhatatlan feladat. Csak annyit kell megérteni, hogy a NERT nem a saját pályáján és nem a kedvenc fegyvereivel lehet legyőzni. Rá kell ébredni, hogy az eszközöket nekünk kell megválasztanunk és nem azokkal a fegyverekkel kell harcolni Orbán ellen, amelyeket ő ad a kezünkbe.

Tudomásul kell venni – sajnos – az is, hogy a harcnak áldozatai is lesznek. A veszteség, amivel a jó győzelme jár, sokkal kisebb lesz, mint amennyit a rossz hatalmon hagyása már eddig okozott a magyarságnak. Nem minden magyar ember érdekelt az újabb rendszerváltásban. A mai tolvaj, hazaáruló vezetőink jól tudják, hogy számukra és a talpnyalóik, a rendszer haszonélvezői számára az ország felszabadítása a börtönnel, a meneküléssel egyenlő. Ezért nem fognak válogatni az eszközökben, hogy a hatalmukat megtartsák.

Mégis: Magyarország a magyaroké. A nemzeti vagyon mindannyiunk vagyona. Akkor is, ha a történelem során oly sokan íratták már a saját nevükre. Hogy most Mészáros Lőrincre, illetve Orbán Viktorra van bejegyezve, az csak egy átmeneti állapot, ami nem hogy örökké nem fog tartani, de még Lőrinc és Viktor is megéli a végét, pedig látszik, hogy egészségtelenül táplálkoznak és nehezen viselik a stresszes helyzeteket. Egészen biztos vagyok benne, hogy Lőrinc el fogja átkozni a pillanatot, amikor felhagyott a gázszereléssel és Orbán Viktor strómanjának állt. Hogy így legyen, ahhoz persze tenni kellene valamit, nem csak siránkozni és átkozódni.

Zsebesi Zsolt

Ne higgyetek TGM-nek!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Ö egy baloldali liberális idióta, akinek a helyzet értékelése egy gyógypedagógiai kezelés alatt álló óvodás színvonalát sem éri el..!! Beszélgessen csak a TGM-el..!! Az értelmezést pedig hagyja az értőkre…!!

    Kedvelés

  2. Bocsi, de nekem díákéveim lengyelországi kirándulásaim jutnak eszembe….a humoros mondás, hogy “zsestye zsebem zsestye”….s akkor mindig jót röhögtünk….. De nem ezt akartam mondani….. Az írás jó! Csak mi dig akad valaki, aki keresztbe tesz, akinek sdmmi nem jó, csak a nem most, nem így, meg másegyébb. Emlékszünk a hordószónokra, nem a férfire, a hordószónokra!? Miért nem tudjuk már bedugni a szecskavágóba?! De lábbal előre, hogy elsőre a menekülés lehetőségét apritsuk miszlikre!? Hajrámagyarország, hajrámagyarok !? Emlékszünk még?

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s