Most éppen azon rugóznak a magyar internauták, hogy Tóbiás elvtárs Teneriféről jár be a parlamentbe dolgozni. Meg kell nyugtassak mindenkit: ez nem látszik meg egy mákszemnyit sem a magyar országgyűlés munkáján. Az ellenzék ugat, az illiberális karaván meg halad. A teljes megsemmisülés felé.

Legyünk őszinték! Mondjon nekem valaki egy, csak egyetlen példát arra, hogy Tóbiás elvtárs jelenléte a magyar parlamentben bármit is számított volna, vagy hiánya következtében valami nagyon fontosról lemaradtunk, esetleg az ő le nem adott szavazatán bukott volna meg egy ellenzéki javaslat. Ilyen nem volt, hiszen napirendre sem kerülnek ellenzéki indítványok. Vagyis: Tóbiás József nyugodtan süttesse a hasát Tenerifén, az nem oszt, nem szoroz.

Persze vannak olyanok, akik erkölcstelennek tartják, hogy Tóbiás Tenerifén ücsörögve és az ég adta világon semmi konkrétat az asztalra le nem téve, felveszi a parlamenti fizetését. Tegyük a kezünket a szívünkre! Hány olyan magyar politikust, képviselőt, minisztert, államtitkárt, helyettes államtitkárt, miniszterelnöki megbízottat, kabinetvezetőt stb. ismerünk, aki – drága jó istenem – milyen, de milyen jó lenne, ha az év 365 napjából legalább 364-et Tenerifén töltene és nem itt rontaná a levegőt, valamint a magyar társadalom túlélési esélyeit.

De sajnos ezek mind itt vannak és teszik a dolgukat, és még szorgalmasak is. Minek következtében ők egyre tehetősebbek, egyesek közülük nagyon gazdagok, mások szuper gazdagok lesznek, miközben a magyar társadalom folyamatosan szegényedik, viszont számos értékes tapasztalatra tesz szert. Ezek közül az egyik: jobb egy szocialist képviselő Tenerifén, mint 130 fideszes honatya az országgyűlésben. Tóbiás a mediterránon kevesebb kárt okozott eddig, mint az itthon szorgosan mindent megszavazó fideszes képviselőtársai a Kossuth téren.

Egyébként pedig: tegyük át nyugodtan az országgyűlés székhelyét Tenerifére! Egy szocialista képviselő már ott is van. Onnantól a maradék repülővel ingázhatna. Szerintem Garancsi István szívesen a fideszesek rendelkezésére bocsátaná a repülőgépét, kis ellenszolgáltatásért cserébe, mondjuk Antiék szólnának a maradék, még nem fideszes valamelyik építőipari vállalat tulajdonosának, hogy adja át a cégét nulla forintért, és mindjárt visszarendelik a NAV-ot tőle.

A többi képviselő meg nyugodtan otthon maradhat, hiszen rájuk az ég adta földön semmi szükség nincs ahhoz, hogy a fideszesek azt szavazzanak meg amit akarnak. Megvalósulna Orbán Viktor jövendölése arról, hogy a parlament el tud működni ellenzék nélkül is. Hogy mennyire igaza van, azt jól mutatja, hogy – bár még csak egy ellenzéki költözött Tenerifére – az ellenzékiek ráhatása az országgyűlés munkájára pont annyi, mintha mind ott lennének.

Persze mindenki tudja, hogy az Endlösung, vagyis a végleges megoldás az lesz, – ahogy Orbán Viktor ígéri – legkésőbb 15 év múlva, hogy bevezetik a keresztény szabadságot. Ez annyiban fog különbözni az ateistától, vagy a liberális szabadságtól, hogy a benne élő szabad keresztény emberek azt csinálhatnak majd, amit szabad. Krisztus azért marad csak a kereszten, hogy lássuk, milyen rossz volt a kommunizmus és a liberális demokrácia sötét korszakában, és az is ott lebegjen mindenki szeme előtt, mi a jövője az olyanoknak, akik vissza akarnák vezetni a magyar nemzetet a sötét polgári demokráciába.

Akkorra az országgyűlés épülete a Kossuth téren már régen múzeum lesz. „Liberális terror háza” név alatt, fog működni és iskolás gyerekek járnak majd bele szörnyülködni. Schmdt Mária monstre kiállítása mutatja majd be az Európai Unió rémuralmát a magyar nemzet felett, azt a szellemi sötétséget és erkölcsi fertőt, amit a tiszta szívű és őszinte tekintetű magyar embereknek kellett elszenvedniük, amikor a hazának le kellett mondania a szuverenitása egy jelentős részéről a Brüsszelből ide utalt ócska néhány százmilliárd forintnyi júdáspénzért, amit szerencsére Mészáros Lőrincnek sikerült megmentenie a magyar emberek számára.

Én mondom néktek: ne irigyeljétek Tóbiás Józsefet! A fideszes barátaim már régen elárulták nekem, hogy nyugaton és délen sincs kolbászból a kerítés. Az ilyen Tóbiások – miközben játsszák az eszüket, hogy mindenütt jó, csak itthon rossz – suttyomban valamilyen önkiszolgáló étteremben mosogatnak és örülnek, ha a nyári szezon után, amikor elvesztik az állasukat, megkapják az 1200 eurós munkanélküli segélyüket. Ilyenkor aztán hazatántorognak és adják a Csekonics bárót, fizetik a 120 forintos hosszúlépéseket a haveroknak a helyi kocsmában.

A végére hagytam a konstruktív javaslatot. Szerintem érdemes lenne mozgalmat indítani, gyűjtéssel egybekötve. Dobjunk össze maradék 9 millió magyarok néhány milliárdot, amin valamennyi magyar parlamenti képviselő Tenerifére mehetne nyaralni. Mégpedig egész évre. Aztán nézzük meg, mit tudtak produkálni, akik itthon maradtak.

Előre megmondom, hogy – ha nem lesz egy csepp pozitív hozadéka sem a kísérletnek – ártani annyit 9 millióan sem fogunk tudni 365 nap alatt, mint amennyit eddig ártott a parlamentben kezeit emelgető és a szájait tépő 200 magyar országgyűlési képviselő néhány parlamenti ülésnapon.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s