Magyar nyugdíjas

Egy javaslat szerint a német gazdaság teljesítményének évi 0,5 százalékát egy befektetési alapba helyezve elérhető lenne, hogy minden 2005 után született és 2070-ben nyugdíjba vonuló német állampolgárnak minimum 1270 eurós, mai árfolyamon számolva mintegy 400 ezer forintos állami nyugdíja legyen. Az egyébként a befizetett járulékok alapján kiszámított, saját jogú nyugdíja mellett természetesen.

Az ifo Institut (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung) nevű, a Müncheni Egyetem mellett működő gazdaságkutató intézet által kidolgozott javaslat célja, hogy elé menjen a nem is olyan sokára várható problémának, ami a társadalom öregedéséből, az alacsony népszaporulatból ered, és oda fog vezetni, hogy a következő generációk számára a most működő kirovó-kiosztó nyugdíjrendszer nem lesz képes megteremteni a tisztességes életfeltételeket biztosító nyugdíjat.

Német nyugdíjas

Az ifo szerint ezt meg lehetne előzni, ha a német állam, amely immár évek óta nem vesz fel új hiteleket, az állami költségvetés minden évben többlettel zár, az ország gazdasági teljesítményének mintegy 0,5 százada erejéig hiteleket venne fel – jelenleg gyakorlatilag ingyen – és az így felhalmozódó pénzt ingatlanokba, értékpapírokba fektetve, egy állami nyugdíjalapot hozna létre.

Ez a megoldás egyben azt is jelentené, hogy olyan milliók is tisztességes, államilag garantált nyugdíjra lennének jogosultak, akik – ilyen vagy olyan – életviteli, vagy egyéb okból nem képesek a befizetett járulékaik alapján a normál nyugdíjrendszerben, idős korukra tisztességes nyugdíjra jogosultságot szerezni. Vagyis minden idős embernek garantálni lehetne az alap létbiztonságát ezzel a módszerrel.

Az ifo közgazászai azzal érvelnek, hogy jelenleg a szövetségi állam adósságrátáját a gazdaság és a költségvetés jó helyzete, miatt rövid időn belül 60 százalék alá lehetne csökkenteni, de ma nem biztos, hogy ez a helyes döntés. A hitelkamatok a pincében, gyakorlatilag a német állam mínusz kamatra kap pénzt, vagyis érdemes lenne élni a lehetőséggel és alapot létrehozni a jövő nyugdíjasai jólétének biztosítása érdekében.

A javaslat egyik lényeges eleme, hogy az alapkezelést teljes egészében kivonnák a politika felügyelete alól, azaz a befektetésekről, az alap politikájáról nem a mindenkori kormány, nem a politikusok döntenének. Helyette a működés és a stratégia felügyeletét a kormánytól független német nemzeti bankra bíznák.

Akik azt hiszik, hogy nem lesz nyugdíjproblémájuk

Hogy a szakértők nem a levegőbe beszélnek, jól bizonyítja, hogy Németország Hessen tartományában 2018-ban már beindult egy, a javaslatban szereplőhöz hasonló alap létrehozásának előkészítése. A német fogyasztók egyesületének szövetségi tanácsa idén áprilisban állt elő a tartományi szintű megoldásra kidolgozott elképzelésével, amit „extra nyugdíjnak” nevezett el.

A leírtakból is látszik, hogy a rothadó, gyökereit veszejtő, kereszténységében megroppant nyugat vezető gazdasági nagyhatalma, Németország mennyire más utat választ, mint az illiberális, keresztény gyökereibe kapaszkodó Magyarország. Míg a németek állami szinten raknának félre a jövő nyugdíjasai számára, addig a nála sokkal pragmatikus magyar állam éppen a nem távoli múltban rekvirált el, és vert a fenekére mintegy 3 ezer milliárd forintnyi, már nyugdíjra megtakarított pénznek, amikor egy tollvonással államosította a magán nyugdíjpénztárakat.

És akkor arról már ne is beszéljünk, mi lenne, ha a Németországban felvetett extra nyugdíjalapot a Magyar Nemzeti Bank, pontosabban: Matolcsy György és családja, barátai és harcostársai korábban létrehozott számos alapjainak a felügyelete alá helyeznék? Igazából nehéz megmondani mi lenne ebből a pénzből, csak az látszik biztosnak, hogy nyugdíj az biztosan nem.

Akiknek már véglegesen rendeződött a nyugdíjproblémája

Egyébként pedig: a magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor már jóval a német ötletelés előtt zseniális megoldást talált arra, hogy – ha nem is az ország teljes idős lakossága – de legalább néhány ezer kivételezett elvtárs, volt kollégiumi szobatárs, vazallus, seggnyaló és kilóra megvett értelmiségi számára biztosítsa a gondtalan öregséget. Az erre az állami vagyontól elkülönített és így magánosított pénzösszeg aligha nem jóval meghaladja az ifo által javasolt összeget, a magyar gazdaság éves teljesítményének 0,5 százalékát.

Mészáros Lőrinc sértőnek érezné, ha egy ilyen jelentéktelen összeget vágnának hozzá éves szinten és a magyar nemzeti nagytőke feltörekvő titánjai ugyancsak sérelmeznék, hogy a magyar állam nem biztosítaná számukra annak lehetőséget, hogy az évszázados lemaradásukat a nemzeti vagyon kisajátításában néhány év alatt behozzák.

Magyarország az ezer stadion és a kétmilliónyi szegény nyugdíjas országa

Senki nem mondja, hogy a magyar állam mindeközben, – igazi keresztény módjára – nem gondol a maradék 9,5 millió magyarra is. Mert gondol, de még mennyire, hogy gondol. Nem is rest a köz pénzéből számukra – tartós befektetésként, az öregség vidámabbá tétele céljából – templomokat és a sport számtalan templomait, stadionokat építeni.

Ezeket – az iskolások és a fideszes káderek mellett – a jövőben idős honfitársaink akár ingyen is látogathatják majd. Na nem a templomokat (azok évezredes üzleti filozófiájával ez nem egyeztethető össze) hanem a stadionokat. Azok között akik kiemelkedően aktívak lesznek a „ria, ria Hungária” kórusban, azok között – a nagystílű tervek szerint – ingyen sósperecet sorsolnak ki, melyeket Mészáros Lőrinc sütőipari cége szállít majd tisztességes felárat felszámolva az állanak. Nem kizárt, hogy még egy pohár búfelejtő Borsodi Világos is belefér majd a büdzsébe. Meglátjuk.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s