Bécs kulturális rendezvényeken kedvezményt készül adni azoknak, akik bizonyíthatóan CO2 kibocsátó közlekedési eszközök helyett a saját lábukat vették igénybe A pontból B pontba jutáshoz. Nem beszélve azokról, akik egészen C pontig voltak képesek gyalogolni. A program neve „CO2 csökkentéssel a kultúráért.”

A bécsi közgazdasági egyetem és az ottani műszaki egyetem a legkorszerűbb blockchain bázisú alkal mazás kifejlesztésén dolgozik, amely mobiltelefonok létező szenzorait kihasználva folyamatosan számlálja a telefon tulajdonosának lépéseit, és minden egyes lépést jó pontokkal jutalmaz, amelyeket bécsi kulturális intézményekben vagy speciális kulturális rendezvényeken írnak jóvá, azaz a szorgalmas gyalogosok számára ezek olcsóbban látogathatók lesznek.

A bécsi városháza nagy szabású kísérletet indít az egyetemek részvételével, amelyben azt szeretnék a jelzett módon felmérni, mennyire lehet az egyes embereket ökológiailag barátságosabb magatartásra ösztönözni, mégpedig pozitív szignálokkal, a szokásos restriktív, a bécsiek által kínainak nevezett módszerek helyett, amikor büntetés jár a megkívánttól eltérő magatartásért.

A blockshain rendszer felhasználásának azt kell biztosítania, hogy a projekt résztvevőiről felgyülemlő adatokat biztonságosan, a személyi jogok tiszteletben tartásával lehessen feldolgozni és tárolni. Az internetes protokollok új generációja, a blockchain a korábbi nehézkes és kétes biztonságot nyújtó módszerekkel szemben való és teljes anonimitást tud biztosítani a résztvevők számára. Teljesen védhetőek az adatok minden visszaéléstől. (Ezen az elven alapulnak egyébként a kriptovaluták is.)

A „CO2 csökkentés a kultúráért” kezdeményezést pilótaprogramnak szánják más kormányzati feladatok és célok elérésének hasonló támogatásához. Így például nagy lehetőséget látnak a „gyalogsági” bónuszrendszer felhasználására a hulladékgazdálkodásban és az elektromos áramfogyasztás terén az emberek közvetlen motiválására.

Az osztrák fővárosnak a tudományos kutatások támogatására éves szinten 43 millió euró (közel 14 milliárd forint) áll rendelkezésére, amit egy erre választott városvezető külön felügyelete alatt áll. Mivel ezt a bónuszprogramot is jelen szakaszában tudományos kutatásnak minősítették, a folyamatot a város finanszírozza. A meghirdetett cél, hogy „Bécs a digitális humanizmus központja” legyen, amiben nagy szerepet szánnak – Bécs városi tanácsának közleménye szerint – a nemrégen Budapestről Bécsbe költöztetett CEU-nak.

A programra éves szinten valamivel több mint 100 millió forintnak megfelelő összeget szánnak. Bécs egy olyan „múzeum” létrehozását is tervezi, „dunai múzeum link” elnevezéssel, ahol – szemben a műszaki tudományok múzeumával – nem a technika fejlődésének történetét mutatnák be, hanem a legfrissebb vívmányokat ismertetnék és propagálnák a lakosság és a fiatalok körében. Bécs azt tervezi, hogy – nem kis mértékben a CEU megjelenésének köszönhetően – a tudomány európai fellegvárává válik.

Az alábbi videóban kis ízelítőt lehet kapni abból, hogy jelenleg ki vezeti a Magyar fővárost, Tarlós István név alatt és milyen elképzelése van, illetve mennyire semmi elképzelése nincs ennek az embernek a kultúráról, a tudományról, az oktatás jelentőségéről, viszont milyen nagy lelkűen osztogat tanácsokat Bécs polgármesterének.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s